Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
SEBŐK BALÁZS A MUNKÁSŐRSÉG ELSŐ ÉVEI SZOLNOK MEGYÉBEN A Munkásőrség a szocialista korszak emblematikus fegyveres testületé volt. Létrejötte az 1956-os forradalmi események következményeként értelmezhető, hiszen az MSZMP-nek szüksége volt egy olyan megbízható, önkéntes kommunistákból álló fegyveres erőre, akikre minden helyzetben lehet számítani. Fontos megemlíteni, hogy felállítására csak akkor került sor, amikor a „rendteremtés" piszkos munkáját már elvégezte a karhatalom, tehát egyfajta „tiszta kéz" elv is érvényesülhetett az új fegyveres testület kapcsán. Utóbbi megállapítás persze nem egészen igaz, hiszen a karhatalomnál szolgált állomány jó része további feladatokat kapott a Munkásőrség szervezeti keretein belül is. A legmegbízhatóbb támogatóiról nem mondhatott le a hatalom, hiszen ők voltak azok, akik a kommunisták számára kritikus időkben fegyverrel is kiálltak a forradalmi erőkkel szemben. Munkásőr ruhába öltöztetve és elvegyítve az újonnan toborzott társadalmi állománnyal viszont már kedvezőbb lehetett a kép - vélekedhettek a párt berkeiben. A Munkásőrség előzményeként a hazai munkáspártok „R", vagyis rendező gárdáit lehet megemlíteni, azonban közvetlen tapasztalatokat az MSZMP külföldről merített, amikor megvizsgálták az NDK-ban működő „Die Kampfgruppe der Arbeiterklasse" és a csehszlovák „Lidová Milícia" szervezetét, felépítését és működését.1 Elsősorban a csehszlovák mintát vették alapul, egyes pártbizottságokon nem is hiába hívták az első időkben milíciának az új fegyveres erőt.2 A testület felállításának konkrét ötlete 1957 januárjának végén körvonalazódott, akkor még Népőrség néven.3 A végső elnevezés azonban a Munkásőrség lett, amely az 1957-es felállításától egészen az 1989-es megszüntetéséig végigkísérte Magyarországon a szocialista rendszer második felvonását. Jelen tanulmányunkban a Munkásőrség Szolnok megyei történetének kezdeti időszakát vesszük górcső alá, megvizsgálva kialakulásának körülményeit és az első éveket jellemző főbb problémákat is. 1 Részletesebben: KISS Dávid: A Munkásőrség története és előzményei. Veritas Történetkutató Intézet - Magyar Napló, Budapest, 2017. 25-49. p. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL JNSzML) XXXV. 4. f. 1. fcs. 6. ő. e./1956-1957. Az MSZMP Jászberény Városi Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. február 8-án megtartott ülésének jegyzőkönyve. Megjegyzés: Kocsis László honvéd alhadnagy, a Jászapáti Munkásőrség parancsnoka és Kiss István rendőr hadnagy még 1957. május 11-én is a „Munkás Milícia Parancsnokságára" címezték jelentésüket Jászberénybe. Forrás: MNL JNSzML XXXV. 23. f. 7. d. Objektum és készenléti védelmi terv. 3 KISS Dávid 67. p. A Munkásőrség felállításáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 13. törvényerejű rendelete rendelkezett 1957. február 12-én. Ennek értelmében a munkásőr hivatása fegyveresen ellátott társadalmi munka volt, tehát fizetés nem járt a társadalmi állományú munkásőröknek. Kivételt képeztek ez alól a Munkásőrségben függetlenített 159
