Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
kezett be. Hiába akarta a VB minden lehetséges fórumon tagadni az új kormányprogram politikai hátterét, még a párttagok is érezték ezt. Például az egyik DISZ-alapszervezet érdeklődött a VB-nél, hogy egy korábban kizárt kulákfiút „most már" visszavehetnek-e.57 Három nappal a korlátozott közkegyelmi rendelet kihirdetése előtt már valami amnesztiaszerű gondolat fogalmazódott meg egy helyi párt középvezetőben. A helyi pártelit is nehezen találta meg a megfelelő hangot a változások kommunikálására és a módszert az „elhajlók" kezelésére. A túlzott engedményeket követelőket jellemzően „ellenségnek" vagy „ellenség által befolyásolt"-nak minősítették, de meggyűlt a bajuk az elvhűekkel is, akik a kormányprogram értékelő vitájában a rákosista paneleket vették elő, és ilyen alapon egészen korrektül bírálták a pártprogramot. A VB tagjai viszont jó kommunisták akartak lenni, vagyis olyanok, akik szilárdan együtt ingadoznak a Párttal. Mivel nekik volt leginkább karrierérdekük a kommunista rendszer fenntartása, ezért ők vállalták fel leginkább a következetlenségeket: akármilyen ellentmondások is húzódtak meg a különböző pártnyilatkozatok mögött, ők mindegyik mellé teljes mellszélességgel odaálltak. Bírálták azokat, akik az előző időszakot vitatták, és azokat is, akik az új kormányprogramot kárhoztatták. 57 MNL JNSzML XXXV.42/a-l. MDF Jb Pb jkv. 1953. április 22. - 1953. december 31.). 93. p. 58 A legelső erről szóló dokumentum egy 1956. november 11-i keltezésű Tanács VB-jegyzőkönyv. A Párt megalakulásáról november 24-én tájékoztatták a város nyilvánosságát. Ez alapján kijelenthető, hogy a jászberényi pártelit a forradalom ideje alatt sem támogatta a Nagy Imre jelentette alternatívát, nem alakult át október 30- án MSZMP-vé, amint azt az országos központ tette. A megalakulásra már a szovjet intervenció után, tehát a forradalom bukásának és a közjogilag korrekciómentes egypárti diktatúra megmaradásának tudatában került sor. Tehát a jászberényi pártvezetés személyi állománya, ideológiai és helyzetértékelési megközelítése vonatkozásában egyértelmű kontinuitás mutatható ki az 1956 előtti (sőt részben az 1919-es) és utáni között. 59 MNL JNSzML XXXV.4/a-l. MSZMP Jb Pártért, jkv. 1959. október 15., 84-85. p. Az MSZMP megalakulása Az MSZMP Jászberényben 1956 novemberében alakult meg,58 s 1957 elejére szervezték újjá zömében azok az emberek, akik már 1919-ben is, de legkésőbb 1945-ben párttagok voltak. Az MSZMP-alapítótagok tizenkilences magjába a következő személyek tartoztak: Tóth Mihály, Tóth György István, Csoszánszki Imre, Osgyáni Száraz Sándor, Somogyi László és Inges Mihály. 59 Tehát ugyanaz a helyzet állt elő, mint 1919-ben és 1944 végén, hogy volt egy maroknyi elkötelezett kommunista, akik a számukra kedvező politikai körülmények elérkeztével a helyi társadalomra oktrojálták rendszerelképzeléseiket. A helyzet komikuma, hogy mindhárom alkalommal ugyanaz a néhány ember erősködött a kommunista alternatíva megvalósításával. Az új párt szervezeti felépítése kezdetben jóval egyszerűbb volt, mint a korábbi MDP- é: még nem rendelkezett alapszervezetekkel, körülhatárolt kompetenciájú és hatáskörű pártfórumokkal. Két formális testületé volt: a kezdetben 21, majd rá egy hónapra 28 fős elnökség, és az operatív testületként működő, a folyó ügyeket vivő 7 fős Intéző Bizottság. 144
