Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években

Az „ 1956a"

az

év első felében megválasztott, tehát még MDP-s pártbizottságot jelenti, míg az „1956b" az év novemberében-decemberében formálódó ideiglenes MSZMP-elnökséget.

Dőlttel szedtem azokat az évszámokat, amikor az adott személyt póttagnak választották meg.

Forrás:XXXV. 42/a-1. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. -1956. április 7. 28. p.;

Uo. 1951. november 18. 40M1. p.; Uo. 1954. március 20., 7-8. p.; Uo. 1956. április 7. 15. p.;

NAGY-TÓTH 1970. 163. p.;

XXXV. 4/a-1. MSZMP Jb E/Pb jkv. 1956. december 12. -1957. december 28. 8. p.;

XXXV. 4/a-1. MSZMP Jb Pártért, jkv. 1959. október 15. 49-50. p.

Tíz év alatt hat pozícióba kerülési lehetőség volt tehát, és senki sem volt, aki mind a hat, vagy akár öt alkalommal bekerült volna a pártbizottságba. A három első helyezett közül (akiket négyszer választottak meg) Bazsó Sándor volt a klasszikus MDP-s, kimozdíthatatlan káder. Az első jászberényi pártválasztmány jelölő bizottságának ő volt az elnöke, vagyis ő lehetett a pártgyűléseken döntéssel felérő javaslatok kezdeményezője. A pártértekezlet két tagja 1948 óta ismerte,18

ebből arra lehet következtetni, hogy azelőtt vagy nem Jászberényben élt, vagy nem vett részt aktívan a közéletben. Bazsó nyolc tagjelöltért személyesen is kiállt az értekezleten, az egyik esetben egy templomi esküvő miatt bírált párttagot vett védelmébe.19

1950-ben pártbizottsági tagnak is megválasztották (akkor így hívták a Végrehajtó Bizottságot), ahol káderesként működött.20

Ő volt tehát a személyzetis, aki leinformálta, véleményezte a Párt érdeklődési körébe került személyeket, s terjesztette ügyüket a bizottság elé. Az 1950-ben megalakított Fegyelmi Bizottság első összetételébe is bekerült.21

Kétszer küldték a megyei pártértekezletre küldöttnek, 1950-ben és 1954-ben.22

A megyei vezetés bizalmát sejteti 1950-es pártbizottsági tagsága is, hiszen akkor a testület tagjait megyei jelölésre a pártértekezlet csupán jóváhagyta. Bazsó pályafutása a megfelelő - megyei és helyi - kapcsolatokkal rendelkező káder karriermintája, aminek egyértelműen az 1956-os cezúra vetett véget, hiszen azután nem is Jászberényben dolgozott tovább. Mint az előző rendszer helyben emblematikus figuráját, de mint megbízható kádert a megye minden bizonnyal elhelyezte a városból. További életútjáról semmit sem tudunk, a jászberényi káderanyag között sem lelhető fel a dossziéja.

18 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. - 1956. április 7. 24. p.

19 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. - 1956. április 7. 25. p.

20 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pv jkv. 1950. június 9. - 1956. szeptember 27.1. p.

21 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pv jkv. 1950. június 9. - 1956. szeptember 27. 6. p.

22 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. -1956. április 7.28.; Uo. 1954. március 20. 7. p.

23 MNL JNSzML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 5. p.

24 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pártért, jkv. 1950. június 4. - 1956. április 7.1956. április 7.15. p.

Oláh János tizenkilences kommunista; ha személye megegyezik a jászberényi NPP azonos nevű nemzeti bizottsági delegáltjával,23

akkor egyben kriptokommunista is volt. O lett a helyi nyomda vezetője, majd 1954 márciusától 1957 decemberéig a Városi Tanács VB titkára. 1956-ban megválasztották megyei küldöttnek is.24

Oláh más karriert futott be, mint Bazsó. Más régi jászberényi párttagoknál (pl. Tóth Mihály, Vasas Márton) is megfigyelhető, hogy a kezdeti pártépítés időszakában aktív szerepet vállaltak, azután a Rákosi-korszak 137