Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
Végrehajtó) Bizottság tagja lett, 1959 után pedig pártbizottsági tagként folytatta a karrierjét. Aktív, szervező egyéniség volt akár a kultúra, akár a termelőszövetkezeti agitáció területén. Helyi származása és emberekkel foglalkozó tevékenysége okán sok szállal kötődött a helyi társadalmi struktúrához, amit az is mutatott, hogy 1957-ben élesen szembement az akkori tanácselnökkel két ellenforradalmi tettel vádolt, pártközeli családokból származó lány ügyében. Kapusnét újabb megyei káderek követték, Kovács László, Holló János és Tóth Béla, de egyik sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 1955-ben a Megyei Pártbizottság végül úgy döntött, hogy esélyt ad egy helyi kötődésű párttagnak is a feladatok menedzselésére, ezért 1955. július 17-én Szőrös Istvánt nevezték ki a jászberényi MSZMP VB első titkárának. A megyei kiküldött azzal indokolta a döntést, hogy a megye az elmúlt években igen sűrűn cserélgette a titkárokat a Pártbizottság élén, s belátta, hogy ez hiba volt. Szőrös mellett éppen azzal érvelt - amit korábban korrumpálódási veszélyforrásnak tekintettek -, hogy ő jászberényi származású, helyi kötődésű. Előrevetítette, hogy a megye szerint hoszszabbtávon is lehetne a jászberényi pártbizottság vezetője.14 14 MNL JNSzML XXXV. 42/a-l. MDP Jb Pv jkv. 1950. június 9. -1956. szeptember 27.1955. augusztus 25.18. p. Szőrös István jászberényi agrárproletár családból származott, eredeti foglalkozását tekintve asztalos volt. 1950-ben választmányi tag és helyettes titkár lett. 1954-ben egyéves pártfőiskolára küldték, majd a következő évben megtették első titkárnak. Ez a későbbiekben még visszatérő motívum lesz, hogy egyes megbízhatónak ítélt kádereket néhány évre kiemelnek az adott közegből, pártiskolára küldik, esetleg a Megyei Pártbizottság valamelyik osztályára helyezik el szakmai tapasztalatot gyűjteni. Mindezt azért, hogy utána viszszahelyezzék eredeti közegébe, de immár magasabb pozícióba. Szőrössel is ez történt. További karrierjét a későbbiekben fogjuk ismertetni. A pártelit összetétele és fluktuációja Az MKP szervezeti felépítéséről és testületéinek megnevezéséről nincsenek jászberényi forrásaink. A Párt elsőszámú vezetője „titkár" minőségben funkcionált, s a jászberényi pártközösségre mint az MKP Jászberényi Szervezete hivatkozott. Nem tudni, hogy működött-e alapszervezeti delegáltakból álló pártfórum (pártértekezlet), vagy az általa választott választmány, de Arvai későbbi bírálata fényében valószínűleg nem. Az első MDP-s források a tíz fő alatti operatív vezetőtestület tagjait „vezetőségi tagokként" azonosítják, később azonban megjelenik a Pártbizottság kifejezés. Az MDP legszélesebb jászberényi pártfóruma a pártértekezlet volt, ahova az egyes pártalapszervezetek taglétszámuk arányában delegálhattak küldötteket. Ez a 100-120 fős testület választotta meg - minden esetben megyei javaslatra - a Párt legfelsőbb döntéshozó grémiumát, a pártválasztmányt (1954 után a pártbizottságot). Pártértekezletet 1950-ben, 1951-ben, 1954-ben és 1956-ban, választmányi üléseket gyakrabban, átlagosan négyhavonta tartottak. A mindennapi ügyeket a titkár vezetésével egy operatív bizottság irányította, amit 1954-ig pártbizottságnak, azután pedig Végrehajtó Bizottságnak hívtak, de nem volt példa nélküli a Városi Bizottság kifejezés alkalmazása sem. E grémium tíz fő alatti létszámmal rendelke- 132
