Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
előttünk, de a szálló megnyitása utáni mindennapokról is fontos adalékokhoz juthatunk: ,y árnak ide állandó vendégeket és várnak vasárnapi kirándulókat. A szezon egyelőre késlekedik, a tavasz mostohán bánt a napsugárral, de máris mutatkozik idegen érdeklődés a Tisza-szálló iránt. A belső érdeklődés pedig egyenesen meglepő. Egy csapásra divatba jött a szálló, amelyben szombaton és vasárnap este olyan zajos az élet, hogy akármelyik nagyvilági hotel megirigyelhetné. A termek zsúfoltak, az előkelő vágású hallban pedig táncolnak. Szolnok szép asszonyai és leányai ott vannak, s olyan látványossággal szolgálnak, hogy mindjobban szaporodnak azok, akik Budapestről és a vidékről elmennek ezeket a színes estéket megnézni." A polgármestert idézve, a cikk írója igyekezett arra is rávilágítani, hogy Szolnok új szállodája és étterme a két világháború közötti helyi társadalomra is közösségformáló hatással bírt: „Még egy külön előnyük van ezeknek a találkozóknak - magyarázza Tóth Tamás dr. polgármester. - Összeterelték az egész társadalmat. Amit sok más jóakarat nem tudott megcsinálni, elérte a Tisza-szálló, amelyben délutáni feketénél, vagy este, minden osztálybeli ember megfordul. Ez már magában megérte a város áldozatát, de, amint a jelek mutatják, az áldozat jelentős anyagi hasznot fog hozni közvetlenül és az idegenforgalom révén közvetve is a városnak. " A betelepülés révén sokszínű helyi társadalom „összeterelése" persze önmagában is fontos eredménynek számított, és nem elhanyagolható ennek identitásképző szerepe sem, de a szálloda sokoldalú turisztikai, közösségteremtő és kulturális funkciójának hangsúlyozása - amely körülmények nyilvánvalóan elsősorban a korabeli gazdasági, politikai, kulturális elit számára jelentettek lehetőséget a társas érintkezés számára - a hatalmas adósságot eredményező beruházással kapcsolatos ideológiai önigazolás szándékát is magában rejtette. Az egész oldalas írás kitért a városfejlesztés nagyobb ívű sikereire is, amelyek a korábbi időszakokhoz képest valóban számottevő eredménynek számítottak: „A szálló és fürdő egyebekben is jó hatást mutat. A közelében négy villa, a hozzávezető Apponyi-utcában pedig három emeletes ház épül új díszéül Szolnoknak, ahol az utóbbi esztendőkben egész sereg közcélú palotát és épületet emeltek: a bábaképzőt, a szegényházat, a háromemeletes városi bérpalotát, a fa és fémipari szakiskolát, a pénzügyőri laktanyát, a vágóhidat. Újjáépítették a színházat, új emeletet építettek a törvényszékre és a pénzügyigazgatóság épületére. Megcsinálták a Tiszapart tízholdas parkját, városi kertészetet és faiskolát létesítettek s egész sereg utcát burkoltak. A közeli tervek: az utászlaktanya, a tiszai rakpart kővel való kiépítése, amelynek fele költségét a földművelésügyi miniszter viseli, az új vásártér, a kétemeletes postapalota s mindenek felett az ötszázágyas vármegyei közkórház, amelynek 3.700.000 pengős munkálatához a jövő évben fognak hozzá. " Az elkészült beruházások és a megvalósításra váró tervek kilenc évtized távlatából is valóban impozánsnak tűnnek. A megkezdett, és döntően hitelekből lendületet nyert fejlődés fenntarthatóságát azonban több körülmény - így a finanszírozhatóság, a város bevételszerző képességének, a nemzetközi hitellehetőségeknek, a világgazdasági, illetve a belpolitikai folyamatoknak az alakulása - is nagymértékben befolyásolta. Ám ekkor még a „kultúrvárossá lett, megszépült és kivirult Szolnok", mely „nagyvárosias milio"-]éveï, az „alföldi városok versenyében hatalmasan előre tört", városfejlesztési eredményeit, turisztikai adottságait 1928 nyarán egy vármegyei mezőgazdasági és ipari kiállítással tervezte az ország nagyközönsége számára is bemutatni, vonzóvá tenni. Szisztematikus és előre eltervezett népszerűsítési koncepcióról volt szó, ugyanis az 1928-as megyei rendezvény tulajdonképpen előkészülete volt csupán a következő évre tervezett nagy, országos kiállításnak. 111
