Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
mességével a belé helyezett bizalmat kiérdemelte és minden jel arra vall, hogy az étterem olyan kézben van, aki annak nívóját megtartani és a legkényesebb ízlést is kielégíteni hivatott".131 131 Uo. 56. p. 132 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 16.994/1928. kgy. sz. 1928. augusztus 30. 133 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 8.331/1930. kgy. sz. 1930. május 31. 134 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 21.469/1928. kgy. sz. 1928. október 31. 135 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 5.716/1930. kgy. sz. 1930. április 30. 136 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 10.069/1930. kgy. sz. és 9.961/1930. kgy. sz. 1930. június 30. A város közgyűlése 1928 végén tárgyalta meg és egyhangúlag fogadta el a szálloda és fürdő üzem 1929. évi költségvetését.132 A jóváhagyott költségvetés szerint tüzelőanyagra 26.000 pengőt, vízdíjra 8.400 pengőt, villanyáramra 5.400 pengőt, személyzeti kiadásra 16.000 pengőt, irodai szükségletre 4.000 pengőt, takarító eszközökre 3.400 pengőt, adókra 3.650 pengőt, míg törlesztésekre 3.333 pengő 33 fillért irányoztak elő. A 70.183 pengő 33 fillér kiadásokkal szemben összesen 90.340 pengő bevétellel számoltak, amelyben 36.500 pengővel a szálloda, 42.340 pengővel a fürdő szerepelt, míg a garázs után 1.500 pengő, a térítések alapján pedig 10.000 pengő bevételt kalkuláltak. A város 20.156 pengő 67 fillér tiszta haszonnal kalkulált, amelyből 20.000 pengőt kellett a városi közpénztárba befizetni, a fennmaradó összeget pedig az üzem forgótőkéjére fordították. Szolnok képviselőtestülete 1930. május 31-én tárgyalta meg a Tisza Szálló és Gyógyfürdő 1928-1929. évi zárszámadását.133 Az 1929. december 31-i adatok alapján a szálloda és fürdő üzemeltetése 147.473 pengő 29 fillér bevételt hozott, míg a kiadások 123.810 pengő 20 fillért tettek ki. A 23.663 pengő 3 fillér pénztári maradvány és az 52.148 pengő 69 fillér cselekvő hátralék alapján keletkezett 75.811 pengő 78 fillér szenvedő hátralék összeg alapján a költségvetést nullszaldósra hozták ki, amit a képviselőtestület egyhangúlag elfogadott. A beruházás kivitelezési munkálatait végző vállalkozók a nyár folyamán kiállították és benyújtották a végszámláikat, így megkezdődhetett a Tisza Szálló és Gyógyfürdő épületének hivatalos műszaki felülvizsgálata, a számlák és a kivitelezés minőségének ellenőrzése.134 A város Csépay Dezső főmérnököt, az állami építészeti hivatal főnökét kérte fel a számszaki és műszaki ellenőrzés irányítására. A Dömény, Ehrlich és Bede kivitelező vállalkozókkal folytatott felülvizsgálati és elszámolási egyeztetések több mint egy évet vettek igénybe, s végül a város közgyűlése 1930. április 30-án döntött arról, hogy a 714.182 pengős végszámlát - amennyiben a vállalkozók minden további követelésről lemondanak, az egységár különbözetből származó újabb 27.500 pengővel megtoldva - 741.682 pengőre egészíti ki, és ezzel a felek a szálloda és fürdő építésével kapcsolatos szerződésüket teljesítettnek tekintik.135 Az épület és a gépi berendezések város által történő végleges átvételére - az utófelülvizsgálatig elvégzendő kisebb helyreállítási, javítási munkák (pl. mennyezeti hajszálrepedések javítása, törött padlómozaikok cseréje, ereszcsatorna javítása, nem záródó kávéházi beltéri ajtók javítása, stb.) július 15-i teljesítését feltételül szabva -1930. június végén került sor.136 Az építési és kútfúrási munkálatokat végző vállalkozók kifizetése újabb anyagi nehézségek elé állította a várost. Ezért a város vezetése az időközben felvett kölcsönöknek egy hosszabb lejáratú kölcsönre történő konvertálását kísérelte meg, csakhogy a Pénzügyminisztérium a készülő 109
