Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
döntés híre, miért oly szigorú a belügyminiszter az egyik esetben - a város érdekében - s miért nem szigorú minden esetben? Ugyancsak a város adózó polgárságának jól felfogott érdekében... " A vármegyei törvényhatóság és a belügyminiszter a szálloda és étterem bérleti szerződését valóban jóváhagyta, utóbbi csupán annyi kifogást emelt, hogy a 3 év próbaidő letelte után a bérleti díj összegét a városnak kell megállapítania, és amennyiben a bérlő nem fogadná el a bérleti díj mértékét, akkor nyilvános versenytárgyaláson kell értékesíteni a szálloda és étterem bérleti jogát. Szolnok város közgyűlése e módosításokkal egyhangúlag támogatta a szálló és étterem Westher Rezső szolnoki vendéglátós vállalkozónak történő bérbeadását.117 117 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 5555/1928. kgy. sz. 1928. március 31. 118 Tisza Szálló. In: Az 50 éves Pesti Hírlap jubileumi albuma 1878-1928. Légrády Testvérek, Bp., 1928. 396. p. 119 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 4207/1928. kgy. sz. 1928. február 29. A Pesti Hírlap 50 éves jubileumi száma, valószínűleg egyfajta ellenkampányként, 1928- ban a szolnoki Tisza Szálló megnyitásának külön - minden bizonnyal fizetett - oldalt szentelt. A Tisza Szálló és annak étterme - az írás szerint köszönhetően mindenekelőtt a vendéglősnek - rövid időn belül a szolnoki közélet, a társadalmi és politikai elit kedvelt helyszínévé vált. „ Szolnoknak nagy szenzációja van. Pelépült a Tisza-szálló, mely a legmodernebb kényelemmel, legszebb berendezéssel áll a szolnoki idegenek rendelkezésére. A város vezetősége, költséget nem kímélve építette fel közvetlen a Tisza partján ezt a hatalmas épületet, melyben az éttermi helyiségeken kívül egy gyógyfürdő is helyet foglal. A város vezetősége igen helyesen választott akkor, amidőn ezen üzem vezetését a 'Westher'-családra bízta. [...] Legnagyobb meglepetés az étterem mindennapos étlapja, mely teljesen nagyvárosi stílben lesz összeállítva. Külön meglepetés az étterem kiszolgáló személyzete, mely a 'pesti' pincérek elitjeiből lett összeválogatva. Az étteremnek nyári és téli helyiségei vannak. Külön felemlítést érdemel a kerthelyisége, mely közvetlen a Tisza mellett fekszik a városi három holdas gyönyörű kertisétány közepén. Ezek után érthető, hogy Szolnok elit társadalmának kulturgócpontja lett a Tisza-szálló, melyet szinte naponta zsúfolásig megtölt az előkelő közönség a városi és megyei előkelőségekkel együtt. Westher Rezső gondoskodik arról, hogy ez a nagyigényü publikum, mely szinte birtokába vette a Szálló szórakozóhelyiségeit, minden tekintetben kielégítve legyen. Azt hisszük, hogy ezt el is érte, melynek legfőbb bizonyítéka az, hogy az összes régi szolnoki hasonló üzemekkel szemben a leglátogatottabb helyiség lett a szolnoki Tiszaszálló. Különösen nyáron, amikor Szolnok város előkelő közönsége nemcsak szórakozást, hanem üdülést is talál a Tisza-szálló hatalmas emeletes terrasszán (sic!), ahol a legszebb kilátás nyílik a Tiszára és annak környékére. "ns 1928. tél végére - mivel „a szálló és fürdők üzembe helyezése már csak napok kérdése" - a képviselőtestület elkészítette „a város közönségének tulajdonát képező Tisza Szálló és fürdők" ügyviteli és szolgálati szabályzatát. A szállodát és fürdőt Szolnok város „egyéb üzemeitől elkülönített számadás mellett, üzemi bizottság által, a kereskedelmi törvények, szokások és elvek szerint" kívánta üzemeltetni. Ennek megfelelően a szállodaüzem kezelésében a képviselőtestület, az üzemi bizottság, a városi javadalmi hivatal és az üzemi személyzet jutott szerephez. A képviselőtestület feladata volt az ügyviteli és szolgálati szabályzat megalkotása, az üzemi bizottság működtetése, az éves jelentések, zárszámadások felülvizsgálata, „az üzem feleslegeiből a városi pénztár terheihez való hozzájárulásnak, mint bevételnek, vagy az üzem 119 104
