Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
A szálloda és fürdő központi fűtési berendezéseinek és csatornázásának kiépítésére 1927-ben a Rohonczy és Jancsó cég kapott megbízást.105 A beruházásra azonban a város újabb folyószámlahitelt volt kénytelen felvenni a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól. A befektetett pénzek gyorsabb megtérülése és az építkezésre fordított mind nagyobb arányú hitel motiválta a szálloda tulajdonosát, a várost, hogy a fenntartás során minél több költségcsökkentő megoldást alkalmazzon. A kút naponta 840 m3, több mint 54°C-os termálvizet biztosított, a fürdő 120 m3/nap melegvízszükségletén felüli vízmennyiséget, valamint a metánt tartalmazó kísérőgázt - Rohonczy Hugó mérnök tervei alapján a Ganz és Társa Rt. kivitelezésével - a szálloda, a fürdő és a színház fűtésére, illetve áramtermelési célokra hasznosították.106 A termálvízzel együtt feltörő 220 m3 napi gázmennyiség harmada fedezte a szálló konyhájának gázigényét, míg a maradékot - a szálló mellett a Tisza-parton megépített tartályban összegyűjtve - az elektromos energia előállítására fordították. A Tisza Szálló és a városi színház fűtési rendszerének korszerűsítése 1930 augusztusára készült el, a beruházás végleges átvétele a közgyűlési határozat értelmében 1931. október 29-én történt meg.107 célon, és számon kérő levelével szakmai függetlenségében, kompetenciájában sértette meg az Intézet vezetését, akik panaszt tettek a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumban. Szigorú hangvételű levelüket a vármegyei törvényhatóság kapta meg. Alexander Imre alispán hivatalból továbbította azt a szolnoki polgármesternek, aki kénytelen volt szerencsétlen megfogalmazásra hivatkozva szabadkozni. A szolnoki „Áldás" ásványvíz ügyét nagymértékben előmozdította, hogy országos tekintélynek számító geológusok - Horusitzky Henrik, Jendrassik Aladár - is elismerően nyilatkoztak róla a Magyar Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya ülésén. A város komolyan gondolta, hogy a Tisza Szálló és Gyógyfürdő termálkútjából feltörő vizet palackozza és forgalomba hozza. Ezt igazolja, hogy Becsey Antal, aki a termálvíz és a vele felszínre törő gáz hasznosításának kidolgozására kapott megbízást, 1929 márciusában bemutatott tervein az ásványvíz palackozására szolgáló helység és raktár is látható. Az ásványvíz palackozásának vállalkozásba adásáról az 1930. február 28-án tartott közgyűlésen hirdettek eredményt, a két pályázó közül Becsey Antal fővárosi vállalkozó kapott megbízást az „Áldás" ásványvíz palackozására és forgalomba hozatalára. A termálkút vizét később ásványvízzé minősítették, és az 1932. december 30-án kelt leírás szerint a forgalomba hozni kívánt ásványvíz palackjai kengyelzáras szabadalmazott dugóval vannak dugaszolva, ami azután ellenőrző szallaggal lesz ellátva". Az ásványvíz teljes és végleges vegyi és bakteriológiai elemzése azonban elhúzódott, mert ez nemcsak hosszadalmasabb munkát, de „tetemes költséget" is igényelt, így az a Magyar Királyi Földtani Intézet kémiai laboratóriumában dr. Ernszt Kálmán kísérletügyi főigazgató vezetésével csak 1934 elejére készült el. Ebben a formában kezdődött meg a szolnoki „Áldás" forgalmazása. Vö: SZIKSZAI Mihály: Adalékok az „Áldás" ásványvíz történetéhez (Online: http://www.szolarchiv.hu/index.php?action=print&news_id =589 2018. március 10.); MNL JNSzML Szolnok ir. 2140/1930. 105 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 10001/1927. kgy. sz. 1927. május 28. 106 BARCSIK J. 2007.144-148. p. 107 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 13842/1931. kgy. sz. 1931. október 29. 108 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 5717/1927. kgy. sz. 1927. március 30. Az építési munkák előrehaladtával 1927 elején aktuálissá vált a Tisza Szálló bútorainak és felszerelési eszközeinek elkészíttetése és legyártása is. A fürdőépítési bizottság álláspontja szerint a bútorok határidőre történő elkészítésére - a berendezések mennyisége és minősége, illetve a munkálatokhoz szükséges városi hitelfelvételből eredő késedelmes fizetés miatt - a szolnoki iparosok nem lettek volna képesek, ezért a közgyűlés 1927 tavaszán országos meghívásos pályázatot írt ki a bútorasztalos munkákra.108 A pályázat eredményeként a Gelb utóda Bohm és Társa budapesti cég kapott megbízást 137.295 pengő 100
