Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
alatt tudjak menekülni. Elhatároztam magamban, hogy ha zörgetnek éjjel, akárki lesz, én már menekülök. De nem következett be. November 15-én reggel hallottuk a lódobogást. Akkor már tudtuk, hogy itt vannak az oroszok. Tudtuk onnan is, hogy a németek a gimnázium mellett felrobbantották a hidat, fölgyújtották a Vallus-féle malmot. Akkor én ki is jöttem, meg volt a zsebem rakva cigarettával, és kínáltam vele az orosz katonákat. ”43 43 Tóth-György István visszaemlékezése. Idézi NAGY J. - TÓTH J. 1970. 26. p. 44 Uo. 45 Tóth interjú 1956. 4. p. 46 Barta Tamás nagyvonalúan így interpretálja a Nemzeti Bizottságok megalakulását: „1945-ben a legtöbb helyen a front elvonultával a keletkezett hatalmi űrt helyben választott önkormányzati szervek, ún. nemzeti bizottságok töltötték be”, ezek rendszerét pedig „pártfiiggetlen helyi önkormányzatiság”-nak nevezi. Másutt így fogalmaz: „az ország és a társadalom nagy mértékben tabula rasa volt ”.; BARTA Tamás: Hozzászólás egy furcsa cikkhez. 2015.; http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/hozzaszolas_egy_furcsa_cikkhez/, letöltés dátuma: 2016. február 7. A visszaemlékezésekből és a jegyzőkönyvi reflexiókból az a kép rajzolódik ki, hogy a szovjet hadsereg november közepi bevonulására a helyi tizenkilences vagy a későbbi illegális kommunisták lelkesen készültek, s amint megérkeztek a szovjet csapatok, azonnal felkeresték a városparancsnokot. Két okból volt szükségük erre: egyrészt a támogatásuk elnyerése érdekében (ezt egy lejelentkezésként kell elképzelni, amelyben közölték, hogy Jászberényben ők a kommunisták, őket kell támogatni), másrészt a politikai eligazítás kérése céljából. A szovjet városparancsnok a bevonulás másnapján felvette a kapcsolatot a helyi kommunistákkal, és sürgette az MKP jászberényi szervezetének megalapítását, továbbá, hogy segítsék elő a többi demokratikus párt megalakulását is, valamint, hogy vegyék kezükbe a közigazgatás ellenőrzését.44 „Nagyszerű támogatást kaptunk, mi, kommunisták és a Kommunista Párt az akkori szovjet városparancsnoktól”45 - emlékezett vissza Tóth Mihály 1956-ban. Ebből is látszik, hogy mind a pártok megalapítása, mind a későbbi nemzeti bizottságok létrehozása szovjet szándékok szerint és ösztönzésre történt, a helyi kommunisták agitálásával. Azok a vélemények, melyek szerint 1945-ben tabula rasa volt, és a társadalom saját maga hozta létre demokratikusan működő önkormányzati szerveit,46 nem számolnak azzal, hogy amit a szovjet városparancsnokok ösztönöztek, azokat maga Sztálin kívánta. Tóth-György Istvánék ekkor még nem sejtették, hogy a teljes hatalomátvételig három évet kell várniuk. A tizenkilences idők mintájára egy egységes munkás- (kommunista) pártot akartak alapítani, ezért leültek tárgyalni a szociáldemokratákkal. E megbeszélések bő egy hónapig tartottak, mivel az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól érkezett felhívás hatására alakították meg az önálló MKP helyi szervezetét. (Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én 166
