Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
nyert.163 Külföldi útja után, 1894-től szülőhelyén praktizált ügyvédként. 1901-ben indította meg a függetlenségi elveket valló Közérdek című lapot. 1905-től szélsőséges függetlenségi programmal lett országgyűlési képviselő a kunszentmártoni választókerületben.164 163 Szinnyei http://mek.niif.hU/03600/03630/html/b/b02364.htm (2010-10-10) 164 Országgyűlési almanach 1905-1911. 297. p. 165 Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hU/J/J%C3%A1szd%C3%B3zsa.html (2010-10-10) 166 GULYÁS Éva - SZABÓ László: Jászdózsa. Száz magyar falu könyvesháza Kht. Budapest, 2007. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/ lOO falu/Jaszdozsa/ (2010- 10-10) 167 SZTRIHA Kálmán: Kiskundorozsma története. Szeged, 1937. 237. p. 168 Uo. 254. p. Bozóki János (1862-1927) Bozóky József és Dósa Anna fia. 1897 és 1927 között jászdózsai plébános.165 Kezdeményezője volt a helyi Hangya szövetkezet megalapításának. 1910-ben saját költségén építtette fel a második belterületi iskolát Kiss Antal Istvánnak az egyházra hagyott telkén.166 Czékus Imre 1895 és 1919 majd 1921 és 1922 között Kiskundorozsma főbírája.167 1919-ben a felhergelt tömeg lemondatta.168 Czettler Jenő (1879-1953) Czettler Ferenc mérnök és Böjthös Anna szolgálólány fia. Gimnáziumi tanulmányait Jászberényben végezte, 1897-es érettségije után pedig Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, doktorátust 1901- ben szerzett. Ezután a Földmívelési Minisztériumhoz került mint gyakornok. Életének következő hat évét négy főosztályon töltötte, s ezzel alapos közigazgatási gyakorlatra tett szert. Részt vett például a cselédtörvény vagy a munkásház-törvény kodifikációs munkálataiban is. Érdemei elismerése 1908-ban egy német tanulmányút, mely révén tanulmányozhatta a szövetkezeti mozgalom német és skandináv eredményeit. Hazatérve, 1909-ben a Magyar Gazdaszövetséghez került, ahol egy gazdák számára készülő kézikönyv írásával bízták meg. Első nagyszabású munkája 1914-ben jelent meg, a több mint ezer oldalas „Magyar mezőgazdasági szociálpolitika”. Ekkor már - a dán példa hatására - erősen propagálta a gazda gimnáziumok megalapítását, mely a falusi továbbképzés színtere lehetett volna. A világháború idején a hadsereg főparancsnokságának gazdasági tanácsadójaként működött. 1918 februárjában nyugdíjazták miniszteri osztálytanácsosi címmel. 1918 márciusától a Magyar Gazdaszövetség igazgatóhelyettese, decembertől igazgatója. Az őszirózsás forradalom majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a politizálástól visszavonult, még Budapestet is elhagyta. Csak 1920-ban tért vissza a politikába, 69
