Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
Személyi adattár Egyfajta tablóként szolgál ez a fejezet azoknak az embereknek a megörökítésére, akik a redempciós mozgalomban részt vettek. Ahogy ez már a sokszereplős tablóknál lenni szokott, némelyek arca az adatok fényében jobban kivehető, mások viszont csak a félhomályban szorongnak. Nem tartom viszont még így sem érdektelennek ezeket a rövid életrajzokat, hiszen kibontakozik belőlük a résztvevőknek nemcsak későbbi sorsa, hanem az is, milyen sokrétű emberek is voltak ők, akiknek életpályája más-más utakat követhet ugyan, de közös elem a szülőföld nagyfokú szeretete s az érte való minél hasznosabb munkálkodás. Az életutak fényében talán elhomályosul a nézet, miszerint „szereplésre vágyó”159 emberek alkották volna a redempciós mozgalom gerincét. 159 KÓSAL. 2003. 131. p. 160 Jászberény VIII. évfolyam 33. szám - 1914. augusztus 16. 161 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 11. p. 162 SZAKAL Aurél szerk.: Kiskunhalas almanach: Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas, 2002. 86-87. p. Almásy László ( 1869-1936) Jászberényi tiszti ügyész, országgyűlési képviselő. Szülei: Almásy Antal Jászberény főbírája valamint Wagner Alojzia (1843-1914). Testvérei: Antal (1867-1921, herényi főjegyző), Árpád (herényi majd veszprémi főkapitány), Sándor (pomázi főszolgabíró) és Lujza, aki Bitskey Gyula csömöri főjegyző felesége lett.160 Az országos politikába 1910-ben kapcsolódott be, amikor a pomázi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg, a parlamentben Tisza István köréhez tartozott. 1922 és 1923 között a nemzetgyűlés alelnöki tisztét töltötte be, 1929-től az országgyűlés elnöke volt. Tárgyilagos, pártok felett álló elnök volt, aki parlamenti munkáján túl élénk részt vállalt több kulturális és társadalmi egyesületben is. 1930-ban I. osztályú Magyar Érdemkereszttel ismerték el sokrétű munkásságát.161 Babó Mihály (1857-1923) Ügyvéd, kiskunhalasi főjegyző. Babó Antal és Jósa Mária fia. Elemi és középiskolai tanulmányait Kiskunhalason végezte, majd jogot hallgatott Budapesten. 1882 és 1901 között Kiskunhalas főjegyzője. 1901, 1905 és 1906 évi választások során Függetlenségi programmal lett országgyűlési képviselő. Eközben Budapesten működtetett ügyvédi irodát, és publikált a Kiskun - Halas Helyi Értesítőjében. Megbízatásának lejárta után ismét Halason működött mint ügyvéd.162 Bozóky Árpád (1868-1925) Bozóky Antal kunszentmártoni ügyvéd fia. Az osztrák magyar unió című munkája a budapesti egyetemen 1890-ben dicséretet 68
