Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Adalékok a dévaványai Halasy család történetéhez. Horthy Miklós kormányzó anyai ági leszármazása
Halasy József, a legidősebb fiú 1808. október 15-én Egerben látta meg a napvilágot. Életpályájáról viszonylag kevés adat maradt fenn a levéltárakban. Iskoláit szülővárosában végezhette, 1823-ban jeles eredménnyel fejezte be az egri gimnázium második évfolyamát.9 A bizonyára igen jó képességű fiatal nemes 1831- ben már alszolgabíró a külső-szolnoki részeket magában foglaló Tiszai járásban.10 Fiatalabb testvérei közül Gáspár helyettes alispáni, majd törvény széki elnöki, Ignác táblabírói, a Komárom megyébe költözött Eduárd alispáni tisztséget töltött be. Lajos katonai pályára lépett és a 39. cs. kir. gyalogezredben főhadnagyi rangra emelkedett. 1848-ban csatlakozott a honvédsereghez, és mint kapitány végigküzdötte a szabadságharcot. Lajos kivételével a fiúk megnősültek, Karolina testvérük pedig szendrői Kovács Lajossal kötött házasságot. Eduárd és a nőtlen Lajos után nem maradtak utódok, míg a többiek leszármazottai révén tovább terebélyesedett a dévaványai Halasyak nemzetsége.11 MNL Heves Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL HML) VIII. 1. Egri Érseki Jogakadémia iratai, bizonyítványok 1822-1823. MNL HML IV. 1-a. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei 1831/1003. KOMÁROMY A. 1901. 81-82. p. BÁNP. 2011.417. p. Halasy József testvérei közül nemcsak a katonatiszt Lajos, hanem Gáspár is a magyar szabadságeszme elkötelezett hívévé vált. Halasy Gáspár 1819-ben született és már nagyon fiatalon, 1844. december 16-án a Tárnái járás főszolgabírájának választották. 1849. január 3-án másodalispánja, egy hónap múlva, február 5-én első alispánja lett Heves és Külső-Szolnok vármegyének. A rövid, februári-márciusi osztrák megszállás idején betegségére hivatkozva lemondott tisztségéről. Ám 1849. április 26-án Egerben a megyei közgyűlésen az ő elnöklete alatt hirdették ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Július elején az orosz seregek betörése után a Szolnokon tartott közgyűlésen kijelentette: „...a megye pecsétjével a vármegyét követni fogja menhelyére, míg egy talpalatnyi föld lesz a hazában szabad, mert annak, mint morális testületnek, bárhol is az országban, élni kell. ” Halasy Gáspár a Bach-korszakban nem vett részt a közéletben. 1860-61-ben azonban az alkotmányos viszonyok ideiglenes visszaállításakor a megyei törvényszék elnöke volt, majd a kiegyezés után vármegyéje másodalispánjának választották és a székhelyét Szolnokon tartotta. 1869. február 15-én Pesten hunyt el.12 136
