Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
épületre azonban hamarosan Jászberénynek égető szüksége lett, ugyanis a szerveződő csendőrség számára megfelelő szállást kellett biztosítania. A magyar királyi csendőrség megszervezése még 1849 nyarán megkezdődött, szervezetének és hatáskörének jogi szabályozására azonban csak 1850 elején került sor.290 Jászberénybe is elég gyorsan, már 1850 elején megtörtént a rendvédelmi szerv elhelyezése.291 A csendőrség elhelyezésének kérdése kettős problémát eredményezett: egyrészt a tisztek számára megfelelő minőségű szálláshelyet kellett biztosítani, másrészt a tiszti irodáknak, a legénységnek és lovaiknak, valamint a fogdának egy megfelelő méretű és adottságú épületre volt szüksége. 290 Forrás: Katolikus lexikon: http://lexikon.katolikus.hU/Z/zsand%C3%A1rok.html (Letöltve: 2017. augusztus 25.) 291 BAGIG. 2015. 63. p. 292 MNL JNSZML V. 1942.a. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 472/1850. 293 Uo. 294 MNL JNSZML V.1942.C. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1853-1854. 78. p. Más épület hiányában, a jászkun főkapitány végül rendeletben döntött Kunház csendőrkaszárnyává történő átalakításáról, egyben kérdést intézett a tulajdonos településekhez, hogy a ház tulajdonjogi kérdését milyen módon szeretnék rendezni: el kívánják-e adni a házat avagy haszonbérbe adják Jászberénynek? A járási kapitány javaslatként még a rendelethez hozzáfűzte,292 hogy a kérdés eldöntéséhez a tulajdonosok és Jászberény között október 22-én Túrkevén jöjjön létre egy egyeztető tárgyalás. A főkapitányi rendeletre és a hozzáfűzött javaslatra Kunszentmárton igen cinikus választ293 fogalmazott meg. A nagykun település kiemelte, hogy Jászberény lényegében már lefoglalta és át is adta az épületet a csendőrségnek, tehát a „ Kunháznak használati és tetszésök szerint rendelkezhetési tulajdonától a községek már világosan meg fosztattak”, ráadásul a tulajdonjogi sértésre, a birtokosok értesítését mellőzve, ahogy a város fogalmaz, „hírünk és tudtunk nélkül” került sor. Hozzátette még, hogy ha bérbe adják az épületet Jászberénynek, akkor az épülettel kapcsolatban felmerülő javítási költségeket is nekik, a tulajdonosoknak kellene viselniük, ezért Kunszentmárton részéről csak az örökös eladás jöhetett szóba. A város emellett szükségtelennek tartotta az értekezlet összehívását is és kijelentette, hogy elfogadja a többi nagykun helység által megállapított eladási árat. Az említett túrkevei találkozóra végül 1850. október 22-én294 mégis sor került. A tulajdonosok megismételvén Kunszentmárton álláspontját, megegyeztek abban, hogy az ő szempontjukból sokkal célszerűbb eladni az épületet, mert, ha csak bérbe adják, akkor a javítási költségek őket fogják terhelni, így a haszonbérből befolyó pénzek lényegében semmi hasznot sem hoznának, ráadásul semmi remény 94
