Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
2. A szálláshely (1792-1849) 2.1. „ magoknak és lovaiknak kész és alkalmas szállást ” A Jászkun Kerület legfőbb igazgatási szerve a Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlése volt, melyet hagyományosan, de nem kizárólagos jelleggel248 a kerületek központjában, Jászberényben tartottak. A kongregációra érkező küldötteket rendszerint a lakosság szállásolta el, a szállásolási költségeket pedig utóbb egyenlítették ki a közösségi kasszából. Időnként előfordult olyan eset is, hogy Jászberényben vagy éppen részgyűlés esetén, a részgyűlést fogadó városban nem tudták megfelelően elhelyezni a követeket, ezért azok valamelyik vendégfogadóban voltak kénytelenek szállást bérelni, persze sokkal borsosabb összegekért. Utóbbi problémára világít rá Illéssy János jászkun kerületi adószedő (exactor) levele is, amit a Kiskun Kerület kapitányának küldött249 a kerület elszámolásaival kapcsolatban. A tisztviselő levelében leírta, hogy a kerületi követek úti költsége olyan magasra „ 14, sőt 20 rajnai forintokra is exurgál [emelkedik] ”250 , hogy az adószedő arra kérte a kapitányt, próbálja meg elérni Jászberényben, hogy a közgyűlésre érkező követek számára a város a lakosságnál biztosítson szállást, így a „deputatus uraimék a vendégfogadóban sokat költeni ne legyenek kéntelenek”.251 248 Kifejezve a Jászkun Kerületekhez tartozó települések közötti egyenlőséget, időről időre tartottak kihelyezett, formájában kisebb, ún. részgyűléseket is. 249 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL JNSZML) IV. l.b. Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai 1800. Faso. 2. No. 1128 250 Uo. 251 Uo. 252 MNL JNSZML V. La. Jászberény tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 325/1792. A későbbi Kunház telke a vásárláskor rajta található épületekkel együtt kissé kalandos úton jutott a nagykun települések birtokába. Jászberény város tanácsának 1792. november 10-én tartott ülésen252 a városi elöljárók hivatalosan bejelentették, hogy Gáspár András, mivel kecskeméti kántorrá választották és emiatt elköltözik a városból, még június 20-án a „serház szomszédságában fekvő házát, portájával és rajta fekvő épületeivel edgyűtt” 500 rajnai forintért eladta Már András kiskun kapitánynak. Az eladást azzal a feltétellel kötötték meg, hogy ha „intra 2 as quindenas a dato f tehát a megállapodástól számított két héten belül a kapitány el akarná adni az ingatlant, akkor a kántor elsőbbséget élvez a többi vevővel szemben. A megállapodás első látásra igen furcsának tűnik, hisz ha a kántor a költözése miatt adja el a házát, akkor mégis miért kötött ki elővásárlási jogot a birtokra vonatkozóan? Bár biztosan nem jelenthetjük ki, de feltételezhető, hogy a kántor a házat a közte és a kiskun kapitány közötti tartozás rendezése keretében adta el. Egy évvel korábban ugyanis az akkor még fiskális, tehát ügyészi hivatalt betöltő Már András a jászberényi tanács előtt hivatalosan elismertette Gáspár András vele 84
