Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
optimista hangvétel mögött - értékelése szerint százötven év óta most áll legjobban a redempció ügye - felsejlik, mennyi nehézséggel nézett szembe a nyolcéves mozgalom. Jellemző, hogy a türelmetlenkedést is igyekezett kedvező keretben látni és annak jeléül venni, hogy a mozgalom nem halt el. „Hadd türelmetlenkedjenek, legalább megtanulják ismerni saját jogaikat! ” Cikke azzal zárult, hogy sok még a tennivaló.131 Jászapáti és Vidéke X. évfolyam 16. szám - 1911. április 16. SZENTESI TÓTH K. 1928. 30. p. DOBSZAY Tamás: Miért nem szabadult fel a jobbágyság 1840-ben? In: Háda Béla et al. szerk. Eszmék, forradalmak, háborúk, Vadász Sándor nyolcvan éves. ELTE BTK Budapest, 2010. 83. PAzáltal, hogy Kele azt kezdte bizonygatni, hogy a mozgalom a nyilvánvaló jelek ellenére nem halt el, beismerte, hogy tömegtámogatásukat elvesztették, amikor hagyták elhúzódni az ügyeket s hagyták elmérgesedni a tagok közti konfliktusokat. Mitől ez a gyors hanyatlás? Mi vezethetett a mozgalom bukásához, ahhoz hogy a parlament sosem tárgyalta érdemben az ügyet? Az egyik résztvevő, Szentesi Tóth Kálmán abban látta a fő okot, hogy az ügy érintette volna a Habsburg - családot is, és a parlament igyekezett elkerülni a konfliktusokat a dinasztiával.132 A feszült belpolitikai helyzet nem vitatható: a magyar parlament csak a nemzeti követeléseket kielégítve volt hajlandó megszavazni az újonclétszám emelését, mely konfliktus kormány válságba, obstrukcióba, sőt Ferenc József részéről Magyarország katonai megszállásának gondolatába torkollt 1905-re. Valószínűsíthető azonban, hogy mégsem ez az ok magyarázza leginkább a mozgalom szétesését. Döntőbb súlyú a kudarc okaiban a mozgalom céljainak tisztázatlansága. Állandóan felmerülő kérdés volt, hogy méltányos-e egyáltalán ilyen mozgalmat indítani, vagy hogy kik is kapják a visszaigényelt összeget. Ez a bizonytalanság gyorsította a résztvevők elpártolását, mint ezt láthattuk a karcagi példán, ahová a polgárokat a legelők kérdése vezette. De problémát okozott az is, hogy a mozgalom egyszerre túl sok célt kívánt megvalósítani. A redempciós összeg visszaperlése nem sértett Jász-Nagykun- Szolnok megyei összérdeket, de a Jász vármegye gondolata már igen, s ez a tény megfosztotta a mozgalmat például Szolnok támogatásától. Egy másik súlyos hiba, hogy a redempciós mozgalom nem keresett együttműködést a jászkunokhoz hasonló sérelmeket megélt csoportokkal sem. Gazdasági szempontból ilyenek lehettek volna azok a személyek vagy még inkább települések, amelyek magukat a jobbágyi állapotból megváltották olyan jogokat szerezve, amelyeket az ország többi jobbágya 1848-cal ingyen kapott meg. Az 1840- ben törvénybe iktatott önkéntes örökváltság révén ugyan csak a jobbágyok 1,89%-a szabadult fel133 , de a feleslegesen fizetők aránya nagyobb, hiszen ebben a kimutatásban nem szerepeltek olyan városok, amelyek már 1840 előtt - magános 60
