Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
megnyirbálja a földeket.15 Egy amerikaihoz hasonló szabadparaszti fejlődés indulhatott meg szemben (a később majd a Jászságot bekebelező) Szolnok megye más, poroszos jellegű jobbágy-földesúri formáival.16 Vélhetően ezt a különbséget a helyiek is látták, elég volt csak a szomszédos Heves megyei, úrbéres községekbe átmenniük. Feltételezhető, hogy ott szerzett megfigyeléseiket nem kevés lenézéssel vegyítették: jellemző volt, hogy szekereikkel még a világi tisztek előtt sem tértek ki, süveget sem emeltek, hanem „nagy kevélyen mellettek elmennek.^ 15 SZABÓI. 1971. 106. p. 16 KISS József: A jászkunsági fejlődés csúcspontja: a redemptio in Pethő László: Egy mikrorégió az ezredfordulón - Tanulmányok, szociográfiák, publicisztikák. MTA Politikatudományi Intézete. Budapest, 1999. 258-259. p. 17 BAGI Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig, 1745-1848 - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 52. 1995. 58. p. 18 FODOR F. 1942. 274. p. 19 PALUGYAY Imre: Jász-kún kerületek s külső Szolnok vármegye leírása. (1854). Jászságért alapítvány. Budapest, 1993. 28-30. p. 20 SZABÓI. 1971. 107. p. A gazdasági rendszerrel együtt létrejött egy társadalmi rendszer is, meglehetősen zárt, amelyet különböző határozatok csak még jobban konzerváltak. Hogy gátat vessenek az idegenek betelepülésének, 1762-ben Jászberény tanácsa azt határozta, hogy a redemptusok földjeiket a redempciós összegnél drágábban el nem adhatják.18 Bármennyire is emelkedtek a földárak a korszakban, feltehető, hogy a közrendű lakosokban nem merült fel a föld eladása, hiszen egy esetleges elköltözés a szabad jász jogállásuk feladását jelentette volna. Márpedig a jászkun privilégiumok a redempciót követő évszázadban tovább bővültek. Mária Terézia mentesítette a Kerületeket 1754-ben a diaetalis taksa, 1761-ben pedig a harmincadvámon fölül eső fizetés alól a réveken és a vámokon. A jogok még 1840-ben is szaporodtak, amikor a jászkunok a vásári taksáktól is mentességet kaptak.19 Nem volt célszerű tehát túladni a földön. Ezt Jászkisér példája is igazolni látszik. 1746 és 1781 között 101 esetben cserélt gazdát szántóföld: az okok között csak egyszer szerepel költözés, annál gyakrabban viszont adósság kifizetése, hiányos állatállomány pótlása, öregség.20 A jászkun jogok azonban még így is ingatag alapzattal rendelkeztek: 1787- ben IL József császár megszüntette a jászkun különállást, és a Hármas Kerületet Pest megyéhez sorolta be. Alig több mint negyven év telt el csak a redempció óta: akár még élhetett is néhány résztvevője, de a fiúk, akik a családi földet köszönhették az önmegváltásnak, mindenképp éltek, és látniuk kellett, hogy nem csak a kiváltságok vesznek el, de ezzel együtt lezárulni látszik a Jászkunság felívelő időszaka, melynek alapját éppen ők vagy apáik teremtették meg. A rendelet kívülről jövő erős nyomása megerősítette a jászkun összetartást, identitást. Ennek az erősödésnek látványos példája volt, hogy először foglalkoztak tudományos igénnyel a jászkunok illetve 39
