Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
CSIKÓS GÁBOR REDEMPCIÓS MOZGALOM A KORABELI JÁSZ SAJTÓBAN Móra Ferenc írja a Magyar paraszt című művében, hogy „az Alföld paraszttömegem^L ameddig én járatos vagyok, nincsenek történeti mondái, hagyományai. Számukra az egész magyar történelem kezdete, vége, teljessége: Kossuth Lajos és a negyvennyolc. A jászkunok azonban, az Alföld szegleteiben, úgy látszik, egy századdal távolabb láttak Kossuthnál. Az ő teljességük valahol az eladatásban gyökerezik és az önmegváltásban bont virágot. A jászkun történelemnek mindig is megkerülhetetlen eseménye volt a redempció, hiszen az 1745-tel kezdődő szabadparaszti fejlődés egy évszázada nemcsak a térség gazdaságára és társadalmára fejtett ki döntő hatást, de nagyban alakította az itt élők mentalitását is. Hogy ez száz évig miért lehetett így, az nem kérdéses: a feudális Magyarországon az ily módon elnyert többletjogok elkülönítették a jászkunokat a köröttük élő jobbágyoktól.2 Az hogy az emlékezés a második száz évben sem halványult, abban nagy szerepet kapott a redempcionális mozgalom. 1 MÓRA Ferenc: A magyar paraszt. Budapest, 1985. 2 Még a hagyományosan a modernség szigeteiként látott városok sem törekedtek a demokratizálódásra, a jogok határaikon túl való terjesztésére, hiszen előjogaik csak a feudalizmus keretében hordoztak jelentést. SZELENYI, Balázs A.: The Failure of the Central European Bourgeoisie: New Perspectives in Hungarian History. New York: Palgrave Macmillan. 2006. 154-160. p. 3 KÓSA László: Nemesek, polgárok, parasztok. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 131. p. 1868-tól az 1920-as évek végéig terjedő időszakot öleli fel ez a mozgalom, melynek jelentőségét Kosa László is kiemelte, amikor összevetette a székely, a hajdú illetve a jászkun identitás formáit.3 A feudális jogokból fakadó közösségérzet az előbbieknél lassan elenyészett, az utóbbiaknál viszont megerősödött. Mi tehát a redempciós mozgalom, amely ilyen mérvű hatást volt képes kifejteni? A mozgalom irányítói elsősorban az önmegváltás összegét szerették volna visszaszerezni az egykor volt Hármas Kerület helyiségei számára. A gazdasági célok mellé azonban már a kezdet kezdetén egyéb célok sokasága társult. Ilyenek voltak a politikai célok: Kosa László egyenesen a „provinciális közjogi ellenzékiségből” vezette le a mozgalmat, s nem tagadható, hogy vettek részt benne olyanok, akik politikai előmenetelt reméltek megyei vagy országos posztokon a mozgalommal 35
