Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
A kerületi kapitányok bírósági tevékenységet is elláttak. Az ítélkezésben a kerületi táblabírók és esküdtek segítették a munkáját. A nádori főkapitány ítélkezési jogköre a polgári és büntető ügyekre egyaránt vonatkozott és a községek, illetve a kapitányi bíráskodás fellebbviteli szerveként és a vármegyei sedria működéséhez volt hasonló.30 A Jászkun kerület főjegyzője a kerületek településeinek jegyzőivel kommunikált,31 de ha szükséges volt, akkor az alkapitány helyettesítését is ellátta. A Jászkun kerület és a császári-királyi járási kapitányságok tisztikara Az 1848-49-es szabadságharc jelentősen megváltoztatta a Jászkun Kerület tisztviselőinek személyzetét is. A szabadságharc leverését követően viszont ismét jelentős személycsere történt és csak kevés példa van rá, hogy a szabadságharc előtti tisztviselők újra visszatérjenek. Természetesen a főkapitány tisztségét új személy töltötte be, mégpedig Jankovich György. Mivel Hegedűs Zsigmond 1849 áprilisában kinevezett jász kapitányból jászkun alkapitány lett, ezért a megüresedett kapitányi hivatalt 1850-ig ideiglenesen ismét az 1848-ban megválasztott, de 1849 tavaszán elbocsájtott Pethes Mihály töltötte be. Az 1850. február 1 -jétől felállított megnövelt számú császári-királyi járási kapitányságok azonban új személyek bevonását is igényelték, hiszen az addigi három kerületi kapitányi hivatal helyett öt járási kapitányság jött létre. A jászberényi járás élére az 1848 előtt táblabíraként tevékenykedő Muhoray András került. A jászapáti járás élére pedig az 1848-ig jász kapitányi tisztséget betöltő Vágó Ignác. A karcagi kapitányságot Uy Mihály nyerte el, a kiskunfélegyházi járás kapitánya az 1849 októberétől ideiglenes kiskun kapitányi tisztséggel felruházott Péter Antal lett, a kunszentmiklósi kapitány pedig az 1848-as tisztújításkor Jászkun kerület második aljegyzői tisztségét elnyerő Tóth Károly lett. A nyolc tisztséget betöltő személyek közül tehát 50% számított új tisztviselőnek, míg 25%-uk 1848 júniusában lett a Jászkun kerület hivatalnoka, 25%-uk pedig az 1848-as tisztújítás előtt volt a kerületek tisztségviselője. Az 1854- ben történt tisztújításkor pedig Bartsik Márton kivételével csak 1850-től alkalmazott személyek kerültek tisztségbe. A hivatalviselés vége A Jászkun kerület tisztségviselői közül a kerületi kapitányok esetében figyelhető meg 1848 előtt a lemondás gyakorlata. A bevett szokás szerint a legtöbb esetben az adott személy amint elérte szolgálati idejében a 40 évet, benyújtotta BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A jászkun autonómia. Szeged, 2005. 125-127. p. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs tára 13.22.1. Jászladány prothocollum 1772-1778. 169. P- 29
