Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
mint az utolsókhoz. Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok másztatok előtte. ”18 18 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: Jászkunok a XVIII-XIX. században. (Történelmi és néprajzi tanulmányok.) Debrecen, 2002. 84-85. p. 19 vizsgálatnak 20 Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára Itsz. 03.3.18.1. 1848 után a főkapitányi tisztséget betöltő személyt a király nevezte ki. A főkapitányok jelentős része a Jászkun kerülettől távolabbi birtokkal rendelkező középnemességből került ki. A nádori alkapitány tisztség esetében a XIX. század első felétől jórészt a Jászkun kerületben élő jelentős rangot viselő, megbízható és tehetséges ember nyerte el a beosztást, a legtöbb esetben a kerületekért végzett munkája elismeréseként. Egyedüli példaként a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család két személye is betöltötte az alkapitányi tisztséget, ráadásul mindketten e tisztségükből kerültek a főkapitányi posztra is. A főjegyzői tisztségnél szintén jól megfigyelhető az egyes családok jelentős befolyása. Dósa Pál jász kapitány fia, Dósa Gergely először aljegyző, majd főjegyző lett. Később pedig fia, Dósa Antal töltötte be a tisztséget. A jászberényi Eördögh család közül először Eördögh József, majd később fivére János nyerte el a főjegyzői pozíciót. A jegyzői tisztségek esetében is jól megfigyelhető a hivatali hierarchia rendszere. Erre kőhalmi Horváth Péter a legtisztább példa, hiszen először második aljegyzői posztot kapott, ahonnan évek múltán átkerült aljegyzőnek, majd pedig tizenöt év elteltével elnyerte a főjegyzői címet is. Példája egyedülállónak tekinthető, hiszen élete végén a nádori alkapitányságot is elnyerte. A Jászkun kerület tisztségviselőinek választása leszámítva a nádori fő és alkapitányokat a kerületek településeinek belügye volt, tehát „demokratikusnak” tartható. Ugyanakkor már 1749-ből adatunk van arra, hogy a főkapitány igenis igyekezett beleszólni a választás menetébe, még ha az egy észszerű javaslat is volt, hiszen a nádornak írott levele szerint azt kívánta elérni, hogy mind a nagykun, mind a kiskun kapitány „literátus” azaz tanult ember legyen. Ez a Nagykun kerületben sikerült is, és terve szerint a Kiskun kerületben is ezt kívánta elérni, hiszen a kerületi kapitánnyal nem volt megelégedve: „Mert bizonnyára, ha igazán meg kell vallanom, mostani Kapitányom csak egy becsűlletes Inqusitionak19 végben vitelére sem elegendő. ”20 A Jászkun kerület tisztségviselői származásának problémái 1790-ben kerültek terítékre, hiszen az uralkodó II. József halála miatt, a megyék és a kerületek újra visszanyerték önállóságukat és szükségessé vált a tisztújítás is. A Nagy és Kiskun kerületek „Eleitől fogva keserves szívvel tapasztalják”. hogy nemcsak a közös hivatalok esetében, hanem a két kun kerületben is jászok töltik be a tisztségeket. „Ilyenekpéldának okáért a Nagykunságban esküdt Jászai és 26
