Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Források Jász-Nagykun-Szolnok megye vasútjainak történetéhez
SzohwkKis kunfél egy ház a közti 59 km-es vonalat (megyénket 16 km hosszan érintette) 1976-1980 között. Negyedikként a Kecskemét-Kunszentmárton 56 km hosszú vasutat (a megyében 25 km hosszan vezet) 1976-1980 között. Végül a Mezőtúr-Túrkeve közti 16 km hosszú szárnyvonalat 1971-1975 között. Megszüntetésre jelölték ki a Cegléd-Vezseny közti 33 km hosszú kisvasutat (megyénket csak 4 km hosszan érintette) 1971-1975 közti időszakkal. Ugyancsak „halálra ítélték” a Kisújszállás-Túrkeve közti 44 km-es és a Fegyvernek-Tiszabő közti 19 km-es kisvasutakat. Az előbbit 1971-1975 az utóbbit 1968-1970 közti időponttal. Körzeti vasútállomásnak jelölték ki Szolnokot, Törökszentmiklósi, Kisújszállást, Karcagot és Kunszentmártoni. Szolnok megye területén 96 km hosszú vasútvonalat szüntettek meg, ebből 67 km keskeny nyomközű volt. A közlekedéspolitikai koncepció a Fegyverneki kisvasút mellett felszámolta a Kisújszállási Gazdasági Vasutat és a Cegléd-Tiszajenő vasutat is. Az 1970-es évek végére már nem volt keskenynyomtávú vasút a megyében. Néhány normál nyomtávú vonalat sem kímélt az intézkedés. 1971. december 31-én megszűnt a forgalom a Kisújszállás-Dévaványa, 1975. szeptember 1-jén pedig a Mezőtúr-Túrkeve szárnyvonalon. 254
