Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
mert Varga kis kihagyás után újra taníthatott.115 115 MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 664/1947. Varga Ernő illetményügye, 1947. január 31. Nem elszigetelt eset volt ez, más, térségünktől távolabb eső intézmények esetében is találunk arra példát, hogy a népbíróság enyhítette az igazoló bizottság határozatát. Lásd: GSZELMANN Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason. [Halasi Téka] Kiskunhalas, 1998. 151. p. 116 MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 120. Az igazoló bizottság jelentése a főispánnak, 1945. július 31. 117 Uo. 118 MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. Magyar Államrendőrség Tiszai Alsójárási Kapitányságának Politikai Osztályának jelentése Szabó Gyula ügyében, 1946. április 27. 119 MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. Jegyzőkönyv a tiszaföldvári állami polgári iskolában tartott szavazásról, 1946. április 24. Azok az emberek kerültek a legnehezebb helyzetbe, akiket a tanúvallomások összefüggésbe hoztak a szélsőjobboldallal, nyilas érzelemmel vagy németbarátsággal vádoltak. A Dóka Dezső kunszentmártoni tanító ügyében meghallgatott tanúk egyöntetűen azt állították, hogy az illető nyíltan szélsőjobboldali beállítottságú volt, „reakciós, aki a Körözsön (sic!) lévő strandon Szállásit dicsőítő nótákat énekelt, megtiltotta, hogy zsidószármazásúak a strandot használják. Állandóan a közismert fasiszta helyi vezető társaságában mutatkozott. A leventékkel durván bánt, kommunistáknak nevezte azokat és tettleg is bántalmazta.^6 A bizottság minden valószínűség szerint hitelt adott a vallomásoknak, Dókát ugyanis a következő indoklással fosztották meg állásától: a bizottság nem tartotta a „nevezettet alkalmasnak arra, hogy a nemzet kincsét, az ifjúságot továbbra nevelje. 17 Az ehhez hasonló vádak azonban nem minden esetben álltak meg. A Magyar Államrendőrség Tiszai Alsójárási Kapitányságának Politikai Osztálya Szabó Gyuláról, a tiszaföldvári polgári iskola vezetőjéről olyan jelentést bocsájtott az igazoló bizottság rendelkezésére, miszerint Szabó uszító beszédeiben a háború folytatására bíztatta hallgatóit, a szovjet politikai rendszert torzan, ijesztően festette le, az orosz katonákat állatoknak, Sztálint pedig „vörös cárnak” nevezte. Ezeket a beszédeket a helyi lapban publikálta. A rendőrség a nyomozás során kiderítette, hogy nyilas érzelmei miatt bízták meg a Levente Egyesület vezetésével, továbbá tudni vélték, hogy alapítani akart egy Keleti Bajtársi Szövetség nevű szervezetet, hogy akadályozza a felszabadító hadsereg előrenyomulását.118 Mindezek következtében Szabót népellenes büntettek elkövetésével vádolták, ezért a legszigorúbb retorziókra számíthatott. Kollégái és ismerősei azonban kiálltak mellette, és cáfolták a vádakat. A polgári iskola diákjai körében 1946. április 24-én szavazást tartottak arról, hogy alkalmasnak tartják-e Szabót a tanári pályára. A tanulók óriási szavazattöbbséggel igazolták, hogy igazgatójuk demokratikus elkötelezettségű.119 Április 26-án a polgári iskolában végzett növendékek szülei kérték petícióban a Kunszentmártoni Járási Igazoló 219
