Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
Özvegy Józsa Károlyné kunszentmártoni tanítónő húgának egy katona udvarolt, aki pontos ismeretekkel rendelkezett a Vörös Hadsereg közeledéséről. Mivel féltette a leányt és annak családját, rájuk parancsolt, hogy hagyják el a Körös parti községet, és utazzanak a Dunántúlra. A két nővér megfogadta a tanácsot és édesanyjukkal Vas megyébe költöztek. Józsa Károlyné Szombathelyen ideiglenes beosztást kapott a Szent Márton utcai iskolában, a város bombázása miatt azonban rendszeresen eljárt a 6 kilométerre fekvő Gyenesapátiba, egy óvóhelyre. 1945. március 27-én is innen tartott hazafelé, amikor elmondása szerint a Szombathelyről kivonuló német katonák elzárták az útját és egy teherautóra kényszerítették, ami egyenesen Németországba vitte. Bajorországban táborba került, amit 1945. május 2-án szabadított fel az amerikai hadsereg. Viszontagságos körülmények között 1945 októberében tudott csak visszajönni Kunszentmártonba. Bár az illetékes hatóságok hosszasan vizsgálták, vajon valóban kényszer hatására hagyta-e el Magyarországot, a történetet senki nem tudta megcáfolni.79 Puskás Zsófia esete azonban sokkal egyértelműbb. Ő 1944. október 7-én hagyta el Tiszaföldvárt és több állomást érintve 1945 februárjában érkezett Mesterházára.80 A front hamarosan utolérte, és mivel hozzátartozója nem élt a közelben, ismerősei pedig nyugatra menekültek, 1945. március 26-án úgy döntött, hogy átlépi az országhatárt. Egy éves bajorországi tartózkodás után 1946. március 7-én tért haza.81 Ő tehát önként távozott Németországba, mentségére pedig később csak annyit tudott felhozni, hogy árvaként nem rendelkezett olyan rokonokkal vagy ismerősökkel, akiknél biztonságos menedéket találhatott volna, így jobbnak látta, ha minél messzebb menekül a közeledő hadseregek elől. A háború után az illetékes hatóságok megértést tanúsítottak vele szemben, és elfogadták védekezését.82 MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 204. Özvegy Józsa Károlyné igazoló nyilatkozata és az igazolási eljárásról felvett jegyzőkönyv, 1946. május 4. Mesterháza Vas megye északi részén, a magyar-osztrák határtól mintegy 15-20 kilométerre fekszik. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 223. Puskás Zsófia igazoló nyilatkozata, 1946. március 29. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 223. Jegyzőkönyv és határozat Puskás Zsófia igazoltatásáról, 1946. május 13. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 122. Kiss Kálmán igazoló nyilatkozata, 1945. május 26. Néhány pedagógus távolléte alatt is igyekezett megélhetését biztosítani, s munkát vállalt a még el nem foglalt területeken. A tiszaföldvári evangélikus iskola tanítói is ezt tették. Kiss Kálmán és neje Gy őrúj falut választották ideiglenes lakhelyül. A források szerint nem minden lelkiismeret-furdalás nélkül távoztak a Tisza menti községből, hiszen munkahelyükön nem maradt más pedagógus, így a tiszaföldvári ágostai hitvallású iskolát hosszú időre be kellett zárni. Új lakóhelyükön a helyi evangélikus iskolában kezdtek tanítani, ahol igazoló nyilatkozatuk szerint szívesen látták őket.83 209
