Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - KÓKAI MAGDOLNA: Adatok a növényvilághoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
Azon túl, hogy e növény fontos szerepet töltött be a népi gyógyászatban, haláljóslásra, rontáselhárításra is alkalmasnak tartották. A tisztesfű leveleit tépve a következő mondókával tudakolták meg jövőjüket: „élek-e, halok-e, koporsóban vagyok-e? ” De a szemverés ellen is alkalmazták preventív és produktív céllal. A csecsemő fürdővizébe faszenet és tisztesfüvet tettek. Egy másik adat szerint a rétparton a tarlóról kellet tisztesfüvet szedni, azt megfőzni és megfürdetni a gyereket benne. Ha reggelre megaludt a víz, meg volt rontva. Háromszor kellett ezt megismételni.67 Uo. Vallomások, 2009. 106. p. GYŐRI Jánosné gyűjtése. JMA. 825-2001. 44.; Bóta Györgyi és Gedei Márta gyűjtése. JMA. 89-68. 7. p. Lóhere Négylevelű lóherét találni szerencsét jelent. Még ma is ismert hiedelem, és sokan tartják lepréselve maguknál - néha többet is - a szerencse bevonzásának reményében. Gyermekláncfű (kikerics) „Ha leszaggatják a kislibák megfulladnak a tojásba. ” Gólyahír „Nem szabad bevinni a lakásba, mert a kiscsirkék befulladnak a tojásba. ”68 Leander „Ha leander virág van az udvaron a lány biztosan nem megy férjhez, illetve a lakásba sem szabad tartani, mert a házasságot boldogtalanná teszi. ”69 Beléndek Rontáselhárításra és magzatelhajtásra is használták, hozzáadva egyéb adalékokat. A fent közölt adatok jól példázzák, hogy a növények nemcsak az emberek táplálkozásában, és a népi gyógyászatban játszottak fontos szerepet, hanem szerves részei voltak hitviláguknak is. 20
