Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
azonban, hogy ez volt a térség egyik legnagyobb iskolája, ahol a tanév kezdetén a teljes tantestület 25 tagból állt, a tanítók hiánya kevéssé okozott gondot.55 A férfiak távolléte sokkal érzékenyebben érintette az olyan iskolákat, ahol egyébként is kevés tanító állt rendelkezésre. Remek példa erre Tiszaug esete. A falu református népiskolájának egyetlen tanítója, Szekeres László hősi halált halt a fronton, pótlását pedig az iskolaszék hosszú ideig csak úgy tudta megoldani, hogy az intézményt átmenetileg összevonta a helyi községi iskolával. Abban az iskolában azonban csak egy tanító dolgozott, mivel a két községi tanító közül a másik ekkor még hadifogságban volt. így a településen egyetlen személy látta el az oktatói teendőket, aki mellé csak 1945 szeptemberében tudtak felvenni egy helyettesítőt.56 Tiszaug esetében tehát a tanítók katonai szolgálata miatt az oktatás csak nehezen indult újra. A pedagógusok döntő többsége előbb vagy utóbb hazatért a háborúból. Egyedül Szekeres László vesztette életét a harcok során. Többen igyekeztek minél hamarabb visszatérni lakhelyükre. A cibakházi Horváth Jenő 1942 óta szolgált élelmezési tisztként a magyar honvédségben, amikor viszont 1945 márciusában a gyors orosz előrenyomulás miatt alakulatát Németországba vezényelték, megtagadta a parancsot, elhagyta csapattestét, és Felsőhomokon várta be a Vörös Hadsereget, majd néhány hét múlva hazatért Cibakházára.57 Mások viszont átlépték az országhatárt, s végül Ausztria területén estek szovjet vagy amerikai fogságba.58 Nem volt ez példátlan, hiszen a magyar csapatokat a legkülönbözőbb helyeken érte a háború vége, s egyes seregtestek Ausztriában, míg más alakulatok Csehország területén tették le a fegyvert.59 A hadifogságból a pedagógusok eltérő időben szabadultak. Volt olyan, akit szinte azonnal elengedtek,60 de olyan is akadt, aki MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. Igazgatási iratok 1903-1951. Statisztikai adatlap az 1944-45-ös iskolai évről. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 1775/1945. Tiszaugi helyettes tanerő kérdése, 1945. október 2. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmárton Jár. lg. Biz. ir. 163. Horváth Jenő rövid életrajza, 1945. június 28. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmárton Jár. lg. Biz. ir. 219. Gaál Péter igazoló nyilatkozata, 1945. november 5.; 233. Szabó Gyuláné igazoló nyilatkozata, 1946. április 16.; 186. Sipos József igazoló nyilatkozta, 1945. szeptember 9.; MNL JNSZML VIII. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. 72/1945. Elszállított tanítók adatai, 1945. augusztus 21. Egészen pontosan az 1. és 3. hadsereg-parancsnokság, a IL, V., VIII., és IX. hadtest, valamint az ezeknek alárendelt seregtestek és a magyar királyi légierő Ausztriában tették le a fegyvert. A 16. és 24. gyaloghadosztály, valamint az 5. és 23. tartalékhadosztály Csehországban kapitulált. UNGVÁRY K. 2005. 474. p. Martikány István kunszentmártoni tanító 1944. október 27-én került fogságba, de november 15- én haza is bocsájtották. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmárton Jár. lg. Biz. ir. Kunszentmárton 1945. Sz. n. Martikány István igazoló nyilatkozata, 1945. január 26. 204
