Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után

A negatív példák és a helyreállítás körül mutatkozó nehézségek ellenére a Tiszazugban és környékén az iskolaépületek nagyobb része, ha nem is kifogástalan, de használható állapotban vészelte át a háborút, és alkalmas volt arra, hogy fogadja a tanulókat. Sokkal nagyobb pusztítást szenvedett az intézmények bútorzata és felszerelése. Ez a probléma szinte minden iskolát érintett. Több településen az épületek állapota lehetővé tette volna az oktatás megkezdését, az iskolapadok, asztalok, falitáblák, kályhák és szemléltető eszközök hiánya mégis meggátolta a szakszerű és hatékony munkavégzést. Cibakházán a padok hiánya miatt a központi iskola négy tanterme közül csak egyet tudtak használni, ezért a hét egyik napján a fiúk, másik napján a leányok vettek részt az órákon.37 A hiányzó padok és asztalok pótlására a diákok és a tanítók otthonról hoztak magukkal különböző ülőalkalmatosságokat, hogy helyet tudjanak foglalni a tantermekben. (Lásd: 1. és 2. kép) A tiszaföldvári református iskolában a padok, a táblák, a szekrények, a teljes szemléltetőeszköz-készlet, a tanítói, ifjúsági és segélykönyvtár, az irattár a naplókkal és az iskolai anyakönyvekkel együtt teljesen megsemmisült.38 A bútorzat és a taneszközök nagy része annak a tűznek vált a martalékává, amely mellett a településen átvonuló katonák próbáltak melegedni 1944 őszén. A hiányzó felszerelés pótlása is nagy problémát jelentett. Az országban hiánycikké vált a fa, aminek következtében a helyi iparosok nem vállalták az új padok és táblák legyártását, ráadásul a rohamosan növekvő infláció miatt szinte lehetetlen volt olyan árajánlatot kérni, amivel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz fordulhattak volna az igazgatók.39 A problémák számát tovább szaporította, hogy az iskolák nagy többsége nem rendelkezett tüzelőanyaggal, a tantermeket nem tudták felfűteni, ami 1944-45 telén messzemenően megnehezítette a munkát. A pedagógusok nem várhatták el, hogy a tanítványok fagypont körüli hőmérsékletű helyiségekben üljenek, így több iskola kénytelen volt a téli hónapokra felfüggeszteni az oktatást. A szén- és tüzelőanyag-hiány még több tanéven keresztül gondot okozott.

MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 1/1945. (Bizalmas irat) Jelentés Cibakháza iskoláiról, 1945. január 23.

TREL I. 33. g. Tan. és Isk. ir. Tanügyi bizottság iratai. Szám nélküli iratok az iskolák 1945. évi állapotáról. Szini Béla iskolaszéki elnök jelentése a Tanügyi Bizottság elnökének, 1945. július 2.

MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 730/1946. Jelentés a Kunszentmárton-külterületi iskolaépületek rendbehozataláról, 1945. november 30.

199