Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
magába itta a lovak ürülékét, az ajtók és ablakok hiányoztak, a bombázások következtében a falak vakolata lemállott, a pince fala pedig beomlott.28 Természetesen ilyen körülmények között nem lehetett tanítani, meg kellett várni, amíg az épületet helyreállítják. Néhány tanító azonban nem várta meg a helyreállítási munkálatokat, hanem a kedvezőtlen körülmények ellenére hozzálátott a kisgyermekek oktatásához. A Szelevény külterületén álló csörkei iskola tanítónője elhagyta a teljesen tönkretett iskolaépületet és 1944 novemberében beköltözött egy közeli majorba, ahol egy bognárműhelyben ideiglenes tantermet rendezett be, s ott fogadta diákjait. Jóllehet a nagy távolságok miatt ezt az „iskolát” a tanköteles gyermekeknek csupán fele tudta látogatni, ennek ellenére az eset jól tükrözi azt, hogy elhivatottsággal és leleményességgel a legkomolyabb hiányosságok is kompenzálhatóak voltak.29 Az épületek teljes pusztulása helyett sokkal gyakoribbak voltak a részleges sérülések, mint például a nyílászárók hiánya, vagy a tetők rongálódása. Az adott körülmények között azonban ezek is súlyos gondot okoztak. A tiszakürti református iskolában például az ablakok hiánya miatt csak egyetlen tanterem maradt használható állapotban,30 és a cibakházi állami iskola Zsigerpusztán fekvő épülete sem volt alkalmas a tanításra, az orosz katonák ugyanis sem az ajtót, sem az ablakokat nem hagyták a helyükön.31 Az épületekbe visszatérő pedagógusok sokszor szembesültek azzal, hogy a katonák nem csak az ablakok üvegét törték ki, de a nyílászárók fából készült kereteit is kitépték, majd elégették. Az ehhez hasonló esetekben ugyan nem beszélhetünk teljes megsemmisülésről, ezek a hiányosságok mégis elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a hideg, téli napokon használhatatlanná váljanak az épületek. Az ország katasztrofális gazdasági helyzetének köszönhetően a helyreállítás rendkívül lassan haladt.32 1946-ban a vármegye újjáépítési kormánybiztosaként az alispán kapta azt a feladatot, hogy az államépítészeti hivatallal elkészíttesse az egész megye újjáépítési munkatervét. A tervek körvonalazásánál azonban sokkal nagyobb gondot jelentett azok kivitelezése. Az egész ország romokban hevert, a termelés visszaesett, az infláció pedig soha nem látott mértéket öltött.33 Nem csoda hát, ha MNL JNSZML V. 640. b. Tiszaföldvár közig, ir. 925/1945. Beszámoló a Martfűi iskola helyreállításáról, 1945. június 1. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 810/1945. Jelentés a csörkei iskola állapotáról, 1945. július 7. TREL I. 33. g. Tan. és Isk. ir. Tanügyi bizottság iratai. Szám nélküli iratok az iskolák 1945. évi állapotáról. A tiszakürti református iskolaszék elnökének jelentése, 1945. július 15. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 702/1945. Jelentés a szünetelő Cibakházazsigerpusztai állami népiskoláról, 1945. július 2. Bővebben lásd: GUNST Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989) Bp. 1996. 118- 128. p. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990). (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2013. 131-132. p. Az idézett fejezetet Csönge Attila írta. 197
