Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
irányítás nélkül, öntevékeny igazgatók és pedagógusok közreműködésével indult el.21 Valószínűleg Mesterszállás iskolái voltak a térségben az elsők, melyek a front átvonulása után megnyitották kapuikat. Itt feltételezhetően már 1944 októberének második felében folyt a tanítás.22 Kunszentmártonban is hamar elkezdődött az oktatás. A helyi polgári iskola igazgatója, Gaál Lajos 1944. november 20-án hívta össze a tantestületet, és az első nevelőtestületi értekezleten így jellemezte a kialakult helyzetet: „Nehéz időket éltünk át valamennyien, sokat szenvedtünk, sokat nélkülöztünk, olyan megpróbáltatáson mentünk át, amilyenre a magyar nemzet évezredes történetében is alig akad példa. Romokban hever az ország, az iskola épületek (sic!) és lakások sok kárt szenvedtek, de tétlenül nem nézhetjük, hozzá kell fogni az újjáépítéshez, össze kell gyűjteni a gyermekeket, szeretetet, bizalmat és erőt kell önteni a lelkűkbe, mert a sok szenvedés és megpróbáltatás után dolgozni akarunk, mert csak így van jogunk az élethez. Mi pedig élni akarunk, élni tudunk és élni fogunk!” A biztató szavak ellenére az épületet mégsem tudták birtokba venni, mert a Vörös Hadsereg lefoglalta. Ezért az igazgató elhatározta, hogy az iskola internátusának helyiségeit fogják felhasználni a tanításhoz. Gaál az orosz katonai parancsnokságtól kért engedélyt a tanítás elindítására, pedagógusait pedig arra ösztönözte, hogy minél több gyermeket toborozzanak. Törekvéseinek eredményeként az oktatás el is kezdődött az intemátus épületében, a gyerekek felváltva, délelőtt és délután látogatták az órákat, majd 1945 februárjában visszaköltözhettek az intézmény eredeti helyére.23 Ebben az esetben tehát egy elkötelezett tantestületnek köszönhető, hogy az oktatás oly hamar elindulhatott. A kunszentmártoniak példáját mások is követték, így mire az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta a tanítás megkezdését szorgalmazó rendelkezéseit,24 a Tiszazug iskoláinak jelentős részében már folyt a tanítás. A munkát azonban számos tényező hátráltatta. Az országban szinte alig maradt olyan iskola, melynek épülete és felszerelése sértetlenül vészelte át a háborút. Országos viszonylatban a légitámadások és belövések következtében a népiskoláknak körülbelül felét, a középiskoláknak 60%-át érte épületkár.25 A Tiszazugban és környékén történtek ugyan bombázások,26 ám ezek mértéke össze KARDOS J. 2007. 12-13. p. SZABÓ Imre: Fejezetek Mesterszállás történetéből. In: Mesterszállás. Fejezetek a község történetéből. (Szerk.: Barna Gábor) Mesterszállás, 1995. 47. p. MNL JNSZML VIII. 134. e. Mátyás király utcai isk. ir. 5-1/1944-45. Jegyzőkönyv a polgári iskola alakuló üléséről, 1944. november 20.; 28/1944-45. Jelentés az 1944-45-ös iskolai évről, 1945. február 15. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter 56 001/1945. VKM számú rendelete az 1944-45. iskolai év szabályozása tárgyában. In: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből I. (1945-1953) (Szerk.: KARDOS József-KORNIDESZ Mihály) Bp., 1990. 12-13. p. ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2005. 320. p. Tiszakürtöt például 1944. október 11-én érte német légitámadás. Tiszakürti Református Egyházközség Irattára. A tiszakürti református egyház és iskola jegyzőkönyve. 3/1945. 3. p. 195
