Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -

elnöki tanács az üléseit a Városháza kistanács-termében tartotta.64

A pártelnökök közötti viszony megromlásával azonban ezek az ülések sorra elmaradtak.

64 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 7. 1945. 01. 24.

65 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 8. 1945. 01. 24.

66 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 7. 1945. 01. 24.

67 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 9. 1945. 01. 28.

68 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 23. 1945. 02. 20.

69 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 69. 1945. 05. 07.

70 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 23. 1945. 02. 20.

Az első ülésen kijelölték az NB két legfontosabb feladatkörét, amely tökéletesen szimbolizálta az NB későbbi tevékenységének kettősségét. Az első feladatkör a karhatalom megtisztítása volt, a másik pedig a városi közmunka megszervezése.65

Két apró részterület, amely magában foglalta az elkövetkező évek ellentmondásos politizálását is. A karhatalom átszervezése az „őrségváltás” első lépését jelentette, amelyet továbbiak követtek a teljes hatalom- és elitváltásig. A közmunkára vonatkozó javaslatokkal pedig az NB elsődleges rendeltetését töltötték volna be: a városi élet újraindítását, a káreltakarítás és az újjáépítés lebonyolítását. A későbbiekben, mint látni fogjuk, az NB energiáinak nagy részét a pozíciócserék kötötték le, vagyis a hatalomváltás előkészítése.

Állandó problémát jelentett az NB legitim hatóságként való elismertetése. Már az első ülésen kibontakozott egy olyan igény, amely mentelmijog-szerűen arra irányult, hogy a bizottság tagjainak ne kelljen közmunkát végezniük, mert akkor nem tudják ellátni hivatalos teendőiket. Tóth-György ezt egy NB-tagsági igazolvány kiállításával kívánta megoldani.66

A következő - elnöki tanácsi - ülésen pedig az merült fel, hogy ha az NB elnöke el akar járni valamilyen ügyben, pl. felkeresne egy vállalatot vagy egy másik hatóságot, akkor hogyan bizonyítsa az illetékességét. Erre egy NB-igazolvány mint hatósági jelvény kiállítását javasolták.67

Baráth Endre (FKGP) NB-tagsága főispánná való kinevezésével megszűnt, helyét - alelnökként is - Sárközy Sándor foglalta el.68

Tóth-György István (MKP) helyére pedig - miután betöltötte a polgármesteri állást - Csík Pétert delegálta a pártja. Az új elnök Farkas János (SZDP) személyében ismét egy tizenkilences kommunista lett.69

Az Igazoló Bizottság tagjait a főispán sorsolta ki, minden NB-delegációból egy főt. Ennek megfelelően a bizottság tagjai a következők lettek: Baráth Endre (FKGP), Tóth-György István (MKP), Suba János (SZDP), Szarvas Ferenc (NPP), Merza István (PDP). A testület még fel sem állt, Baráth tagsága már meg is szűnt a főispáni tisztéből fakadó összeférhetetlenség miatt.70

Hasonlóképpen ebből a bizottságból is távozott Tóth-György, miután polgármesterré tették.

Az NB létszámának csökkentését a képviselőtestület megalakításának elhatározását követően (1945. március 2.) döntötték el. Az új bizottság pártonként 3-172