Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
A fenti három párt tartotta a 1945. január 8-i tanácskozást, ahol a felállítandó Nemzeti Bizottság szervezeti körvonalairól egyeztettek.59 59 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. 01. 08. 60 MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 5-6. 61 Pontos információink nincsenek a pártok 1945 eleji támogatottságáról, viszont rendelkezésünkre állnak az 1945 novemberi választások eredményei (részletes ismertetés a későbbiekben), illetve Sárosi Zoltán szóbeli közlése (tartalmilag idézi NAGY J. - TÓTH J. 1970. 26. p.), miszerint 1945 január elején 37, a hónap végére száznál több tagja volt az MKP- nek, az FKGP viszont jóval nagyobb taglétszámmal rendelkezett. Mindezen adatokból (vissza)következtetve biztonsággal állítható, hogy a baloldali-kommunista kisebbség az egyenlő kvóta-elv alapján szerveződő NB-ben többséggé transzformálódott. 62 Tóth-György István visszaemlékezése. Idézi NAGY J. - TÓTH J. 1970. 27. p. A Nemzeti Bizottság A Jászberényi Nemzeti Bizottság 1945. január 24-én alakult meg. Mivel az előzetes egyeztetésen nem tudtak megállapodni az elnök személyében, ezért ennek a kérdésnek a rendezése erre az ülésre maradt. A többségben lévő baloldaliak - értelemszerűen - az elnök szavazattöbbséggel való megválasztását javasolták, a Polgári Demokrata Párt (a továbbiakban: PDP) egyik delegáltja, Németh Ferenc viszont - kisebbségük tudatában - a kollektív vezetőség mellett érvelt, vagyis hogy a pártok vezetői felváltva elnököljenek a bizottság ülésein. Végül titkos szavazással döntöttek az elnök személyéről, ahol a papírforma valósult meg: 15 szavazattal (a három baloldali párt együtt) az MKP-s Tóth-György Istvánt választották meg a bizottság elnökéül, aki vigaszdíjként az FKGP, valamint PDP helyi elnökeit, Baráth Endrét és Merza Istvánt javasolta alelnököknek, akiket egyhangúlag meg is választottak, a PDP-s Zámbori Pált pedig jegyzőnek.60 A társadalomban hozzávetőlegesen egyharmados támogatottsággal rendelkező baloldali pártok61 kétszeresen felülreprezentáltan, 60 százalékos többségbe kerültek az NB-ben, aminek így az elnöke is kommunista lett. A későbbiekből kiderül az elnök gyakorlati jogkörtöbblete: ő tárgyal különböző informális csatornákon az egyes hatósági szervekkel és vezetőkkel, így a szovjet városparancsnokkal is. Ezzel a kommunisták gyakorlatilag már 1945 elején átvették a hatalmat a városban, hiszen az NB jogkörét a későbbiekben kitágítóan értelmezték és olyan ügyekben is döntéseket hoztak (pl. lemondatások), amelyekben való eljárásra nem volt törvényi felhatalmazása a bizottságnak. A három baloldali párt kapcsán azért is lehet összefoglaló kategóriaként kommunistákról beszélni, mivel az SZDP-tagok közül kettő bizonyíthatóan kommunista volt, a közös pártalapítási terv pedig a többi szociáldemokrata elköteleződéséről ad hírt, de azért is, mert Tóth-György István maga írta visszaemlékezésében, hogy ő agitálta Szarvas Ferencet a Nemzeti Parasztpárt (a továbbiakban: NPP) helyi szervezetének megalapítására,62 amely párt orientációja szintén nem kérdéses. 170