Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
között úri szabóként dolgozott, a Lehel Szálló alatt volt az üzlete, de mindvégig a kommunista párt tagja maradt. 1944-ben az MKP egyik alapítója és elnöke.50 50 KISS Erika: Jászberényi polgármesterek 5. rész. Jászkürt 2006. 11. 25., 25. p. 51 A Tóth interjú 1956. 8. p. egyik paratextusa 61 évesnek írja az érintettet. 52 Tóth interjú 1956. 1-4. p. 53 Lázár Henrik később a Tanácsköztársaság egyik vezéralakja lett Jászberényben. SEBŐK B. 2015. 300. p. 54 CSEH D. 2015. 176. p. 55 SEBŐKB. 2015. 297. p. Tóth Mihály feltehetően 1895-ben született,51 polgári foglalkozását tekintve szintén szabó volt. 1918-ban a keleti fronton, Bukovinában került kapcsolatba a bolsevikokkal, majd az év novemberében belépett a KMP-be. Központi utasításra alakította meg többed magával a jászberényi pártalapszervezetet és a tanácsot. Az 1956-ban felvett, apologetikus visszaemlékezése szerint egyedül várta be a városban a románok megérkezését. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és 44 hónap börtönbüntetésre ítélték, ahonnan azonban két és fél év letöltése után kiengedték (az öt évnél rövidebb időtartamra elítéltek amnesztiát kaptak). A két világháború között többször rendőri felügyelet alatt állt, ám néhány alkalommal sikerült illegálisan röplapokat terjesztenie. 1944-ben ő is MKP-alapítótag lett.52 A KMP-seknek a jászberényi szociáldemokratákkal kapcsolatban kellemetlen tapasztalataik is voltak. A helyi szociáldemokrata orientáció régebbi és szervesebben a magyar politikafejlődéshez kapcsolható, mint a moszkvai ösztönzésre életre hívott kommunista párt. Jászberényben a gimnázium tanáraiból (Hajtai Ferenc, Varjas Sándor) és diákjaiból (Gyetvai János, Háy Mihály, Lévai Oszkár) 1906-ban egy baloldali kör alakult. A társaság tagjai az 1907-ben indult Jászberény című újság szerkesztősége körül tömörültek, amely lap 1915-ig (a szerkesztők hadba hívásáig) tematizálta a város baloldali-progresszív közvéleményét. Még 1917-ben sem voltak sehol a kommunisták, amikor Lázár Henrik,53 a helyi munkásbiztosító igazgatója és az MSZDP jászberényi titkára megkezdte a Jászberényi Újság szerkesztését, ami később a jászberényi MSZDP, majd a Jászberényi Városi Tanács hivatalos közlönye lett.54 A helyi szociáldemokraták - amellett, hogy az országos vezetés túl radikálisnak tartotta őket - több helyütt támadták a jászberényi kommunistákat, mondván, Tóthék - oroszországi „tanulmányútjuk” miatt - nem ismerik, vagy félreismerik a magyar viszonyokat. Saját magukat tekintették az igazi kommunistáknak, a KMP-seket pedig „álkommunistáknak”, baloldali ellenforradalmároknak.55 Mindezekből két dolog is nyilvánvalóvá válik: a kommunizmus építésében a helyi szociáldemokraták legalább olyan elkötelezettek voltak, mint a nevükben is kommunisták, illetve ha az MKP-sek sikerrel akarták végrehajtani Moszkva utasításait, akkor ki kellett egyezniük az egyetlen, baloldalról nézve is hiteles potenciális ellenzékükkel, a szociáldemokratákkal. 168
