Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Adalékok a dévaványai Halasy család történetéhez. Horthy Miklós kormányzó anyai ági leszármazása
előtt is. A levéltári források és Horstenau tábornok feljegyzései azonban együttesen arra utalnak, hogy a neves színésznő 1835. február 4-én Halasy József földbirtokoshoz, Horthy Miklós anyai nagyapjához férjhez ment, és ezzel végleg feladta művészi karrierjét. Horstenau tábornok igazat állított, a kormányzó nagyanyja valóban táncosnő volt. Am a legjobbak egyike a bécsi, pozsonyi, budai és pesti színházakban. Sikeresen megállta helyét a prózai darabokban is. Szépen énekelt, kedvessége és a humora kiválóan érvényesült a vígjátékokban. Sajtó- és levéltári források alapján sajnos nem deríthető ki, hogy az érzelmek mekkora szerepet játszottak élete nagy döntésében, a házasságkötésben. A német színjátszás ekkor már leszálló ágba került Magyarországon. Épült a Magyar Játékszín, a Nemzeti Színház elődje Pesten. A Budai Német Színház épületbérlési gondokkal küszködött és a Pesti Német Színháznak sem lehetett reményteljes a jövője.49 A vőlegény, Halasy József családjában a színház szeretete hagyománynak számított. Az édesapja, Halasy Károly már 1818-ban 50 forintot ajánlott fel a Magyar Nemzeti Színház felépítésére, ám ezt az összeget a színházépítés kései megvalósulása miatt csak 1837-ben kellett befizetnie.50 Fia, az ifjú alszolgabíró bizonyára gyakran látogatta a Pesti Német Színház előadásait, és ekkor szerethetett bele a fiatal bécsi színésznőbe. Gärber Erzsébet származása azonban sokáig rejtélyes maradt. Az esetleges zsidó eredet nem bizonyítható, valószínűleg csupán politikailag célzatos feltételezésről lehetett szó az 1930-as évek végén. A tímár foglalkozást jelentő Gärber név a zsidók számára 1787-ben engedélyezett családnevek közé tartozott és a cseh-morva területen gyakran előfordult. Ám a katolikusok és az evangélikusok közül is sokan viselték. Az umlautos és „e”-vel írt változat egyaránt elterjedt, de Elisabeth Gärber mindig az előbbit használta és a színházi kritikákban is így szerepelt a neve. így írta alá a nevét egy 1830. december 31-én, Pesten keltezett és a Bécsi Városi Könyvtár kéziratgyűjteményében őrzött levelében, amelyben Adolf Bäuerle lapszerkesztőtől az Allgemeine Theaterzeitung számainak megküldését kérte. A levél igazi érdekességét nem annyira a tartalma, mint a zárópecsétje jelenti. Aligha valószínű, hogy a színésznő saját címeres gyűrűjét nyomta bele a vörös viaszba. A címerpajzs fölött jól látszik a korona, ami a nemesi származásra utal.51 Meg kell azonban említenünk, hogy Ausztriában egyes polgárcsaládok is koronás címerrel rendelkeztek. A pajzsban ábrázolt kép sajnos nem vehető ki, ám a pecsét felső részében ágaskodó ló, oroszlán, vagy szarvas alakja látható. A Halasyak címerében is álló oroszlán van, de ekkor, több mint négy évvel a házasságkötésük előtt nem valószínű, hogy Halasy József és Gärber Elisabeth már szorosabb kapcsolatban Budapest Főváros Levéltára IV. 1002. hh. Színházügyi iratok 9. doboz: 7. p. MNL HML IV. 1-a. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Nemesi Közgyűlésének jegyzőkönyvei 1837/725. p. Wiener Städtische Bibliothek, Handschriftensammlung: Nachlaß Adolf Bäuerle LQH0043918 - Brief von Elise Gärber an Adolf Bäuerle 31. 12. 1830. 153
