Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - KÓKAI MAGDOLNA: Adatok a növényvilághoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
A Jász Múzeum adattárában is fölleltem egy hiedelemtörténetet, mely a vasfű lakatnyitó erejébe vetett hitről tanúskodik. „ Vótak emberek, akiknek a tenyeribe vérfű vót húzva. Oszt akármilyen lakat lehetett az, rátette a kézit és a lakat kinyit. Ha pedig elmentek ezelőtt a régi világba juhot lopnyi a Hortobágyra, osztan ott nagy kutyák vótak, hogy az ember megijedt, ha meglátták az ilyen embert, akkor az csak kitartotta a kézit, a kutya odament hozzá, messímogatta, aztán mán akkor kiválogatták a birka javát, aztán elhajtották. ”18 18 DÓMJÁN Magdolna-Varga Vince gyűjtése. Almási Flórián közlése Felsőmuszaj. 1976. Vegyes néprajzi adatok Jászberény tanyavilágából. JMA. 170-79. 19 FAZEKAS István: Igézet ne fogj. Budapest, 1990. 262 és 271. p. 20 GULYÁSÉ. 1976. 133. p. 21 Uo. 132. p. 22 LUBY Margit gyűjtése. Jászapáti. Juhászné Nagy Kozma Teréz közlése. 1956. JMA. 930-06., Gulyás É. 1976. 142. p. 23 SZAPU Viola gyűjtése. JMA. 155-79. 24 Uo. 25 LUBY Margit gyűjtése. Császár Ferenc közlése, sz.1884. Jászapáti. 1954. JMA. 930-06. A kincskeresés másik mágikus növénye a mogyoróvessző, melyet egy jászladányi adat szerint augusztus 20-án, Szent István király napján, valamint december 26-án Szent István vértanú éjjelén kellett vágni.19 Egy másik ilyen mágikus erejű növény volt a szentantaltüze fű, melyet a Szent Antal tüzének nevezett anyajegyre raktak, remélve, hogy elmulasztja a testen éktelenkedő foltot.20 A pokolvarra pokolvar füvet tettek.21 Széna, szalma, zab, árpa A karácsonyi asztal alá tett, illetve az áldozócsütörtöki sátor körüli szénát a tehénnek adták, a bő tej haszon érdekében, valamint annak gyógyítására is használták. Megetették a felfúvódott jószágot, illetve megfüstölték vele.22 Két időjárásjóslás is fűződött a szénaterméshez: „József napján ha fúj a szél, elfújja a szénát. Antal előtt nem kaszáltak, mert sok eső lesz, megrohad a széna. ”23 A következő, Szent Iván napi tűzugrás alkalmával végzett mágikus cselekvés alapja az érintkezési mágia volt: „ha valakinek irigye, vagy haragosa volt és a testén szemölcs, vagy tyúksegg éktelenkedett, csináljon egy csóva szalmát, ezt dörgölje a sebre és amikor a haragosa ugrotta át a tüzet, a szalmát vágja az arcába, így az is megkapja azt a betegséget. ”24 A karácsonyi asztal alá a széna és szalma mellett zabot is helyeztek, amit vízkereszt után a lóval etettek meg.25 Az analógiás mágia körébe tartozik, a szemen 13
