Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Adalékok a dévaványai Halasy család történetéhez. Horthy Miklós kormányzó anyai ági leszármazása
Halasy Márton kétszer nősült. Előbb nagy rákói Rakovszky Máriát, majd ennek halála után vizeki Tallián Annát vette feleségül. Vagyonát feleségei révén is gyarapította. 1778-ban Halasy Dévaványán kúriát és birtokot vett Novotha Gáspár földbirtokostól. A dévaványai előnevet ettől kezdve használták a Halasy család Heves- és Külső-Szolnok megyei ágában. Később báró Brudern Józseftől vásárolt birtokokat Dévaványán, Nádudvaron és a Besenyszöghöz tartozó Pusztaszentivánon. Halasy a papírpénz elértéktelenedését használta fel birtokszerzésekor. Brudem bárónak négyezer forintot fizetett arany és ezüstpénzben. Ezenkívül csereként kőkúti, siroki és verpeléti földeket is átadott neki. A bonyolult jogi ügylettel azonban egy fél évszázadig tartó pernek vetette meg az alapját, amelyet a Halasy leszármazottak a Hunyady és Károlyi grófi családok ellen folytattak. Halasy Márton 1792-ben előbb zálogvagyonként, majd véglegesen is hozzájutott gróf Haller Antal kenderesi birtokához és kúriájához. Valószínűleg még ő bővíttette ki az udvarházat, és több mint egy évszázaddal később, az 1920-as évek közepén ezt építtették át bécsi mintára neobarokkos kastéllyá Horthy Miklós feleségének kívánságára.3 3 VIRÁG Zsolt: Magyar Kastélylexikon. Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái. Budapest, 2005. II. 39-40; 156. p. - KOMÁROMY A. 1901. 79. p.; - Mások feltételezése szerint a kenderesi kúriát Halasy Márton fia, Halasy Károly bővíttette ki. 4 KOMÁROMY A. 1901. 79. p. Halasy Márton kiváló gazda és takarékos ember volt. Szorgalma, szerencséje és házasságai révén nagy vagyont és előkelő összeköttetést szerzett, amellyel megteremtette az alapját utódjai boldogulásának. Az 1819. augusztus 7-én kelt végrendeletében gyermekeit arra intette, hogy kerüljék az adósságot, ha nyugalomban akarnak élni. Maradjanak hálával az Eszterházy család iránt és legyenek mindig jó katolikusok. Az „igaz római hittül” soha el ne távolodjanak.4 Halasy Márton első felesége, Rakovszky Mária 14 évi házasság után, 1790- ben, 29 éves korában elhalálozott. Házasságukból három fiú és egy leánygyermek, Károly, József, Ferenc és Franciska származott. Komáromy András levéltáros kutatásai szerint Halasy Márton felesége halála miatti elkeseredésében vissza akart térni a papi pályára, ám maga Eszterházy püspök beszélte le elhatározásáról. Egy évvel később már új házasságra lépett Tallián Annával és ebből a frigyből három gyermek, Márton, Szidónia és Anna született. Mindkét felesége jelentős hozománnyal és örökséggel rendelkezett. Rakovszky Mária anyai ágon a Hellebronth és az Almásy családból származott. Zsadányon, Fügédén, Mérán, Cselőházán, Mikófalván, Tiszasülyön, Kőtelken, Tiszabőn, és több más Heves és Külső-Szolnok megyei településen lévő birtokrészeket hozott a házasságba. Tallián Anna, a második feleség hozományához a Pest megyei abonyi, paládicsi, ókécskei, a Veszprém megyei hathalmi, jári, pápai, csaj törj ai, peretakácsi és bődi, továbbá a Mátra-vidéki nádújfalui és a Szolnok környéki szentiványpusztai részek tartoztak. Ezenkívül közeli rokona, a kurtakeszi plébános után is örökségben részesült. Halasy 134
