Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
Az iskola elismertségét, sikerét, túl azon, hogy tanulói száma az évek során fokozatosan gyarapodott, jól mutatja a korabeli sajtóban megnyilvánuló pozitív visszhangja és az is, hogy az 1873-as bécsi világkiállításon a város oktatási intézményei között a lánynevelő intézet is képviseltette magát.367 A rendezvényre az intézmény egy három részből álló „csomagot” küldött, mely tartalmazta a tanulók által készített kézimunkákat (horgolás, kötés, hálózás stb.), a tanulók rajzait és írásbeli dolgozatait magyar, német és francia nyelven, valamint egy, az intézmény statisztikai adatait tartalmazó kimutatást. Az intézet által küldött tárgyakat a „ bécsi közkiállítás magyarhoni bizottsága [...] különös elismeréssel tüntette ki”.368 Jászkunság 1873. február 2. Jászkunság 1873. április 20. Jászkunság 1872. április 7., ill. MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 795/1873. Uo. Uo. Az elismert oktatói munka ellenére a Riszner Intézet időszakában többször is felmerült, hogy az épületet akár más célra is lehetne fordítani. 1872-ben a jászkapitány erős ösztönzésére a város egy kisdedóvó létesítését kezdte előkészíteni és ezzel kapcsolatban szóba került,369 hogy az óvodának megfelelő helyet tudna biztosítani a Riszner-féle ház, utóbb pedig a jászberényi tanács ki is jelölte az épületet erre a célra. Bartakovics Béla egri érsek végrendeletében egy jászberényi leánynevelő intézet felépítésére tett alapítványt 1873 tavaszán és erősen feltételezhetjük, hogy a jászberényi elöljáróság már ekkor a Riszner-házaspárral kötött szerződés felmondásán vagy legalábbis annak lejárata esetén az épület más célra történő hasznosításán gondolkozhatott. Mivel azonban az érseki nőnevelde felépítése, illetve az óvoda kialakításának előkészítése a lentebb tárgyalandó okok miatt még több, mint egy évtizedre elhúzódott, ebből az irányból végül nem fenyegette veszély az intézményt. Emellett voltak a városban olyanok, akik nem feltétlenül támogatták, hogy a sörház és kocsma társaságában egy nőnevelő intézet működjön. 1873 márciusában Sárközy István, Esztrenga József és „sörtársaik” kérvényt370 nyújtottak be a herényi tanácshoz, melyben kérték, hogy a Riszner Józseffel kötött szerződést a város mondja fel, a Kunházat pedig vegye vissza a saját használatába. Sajnos az eredeti beadvány a történelem homályába veszett, a tanács ezen ügyben hozott határozata alapján ugyanakkor sejthető, hogy a kérelmezők indokaik között felhozták, hogy Jászberényben már így is két leánynevelde működik, másrészt és feltételezhetően ez volt az igazi céljuk, az épületet - közel lévén a serházhoz - maguk számára kívánták megnyerni. A jászberényi tanács ugyanakkor egy sor indokkal törte le371 a kérelmezők kedvét. Egyrészt közölték, hogy a Kunházban folyó oktatással a tanács és a város is elégedett, hozzátéve, hogy még ha a neveidére nem is lenne szükség - 368 369 370 371 110
