Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész
táboroz.” A levél további részében arról ír, hogy le fog tenni „eddig őrült” szerénységéről, „és igen igyekezni fogok szerezni magamnak olyan állást, amelyre hivatottságot érzek magamban.”15 A levél egyértelműen a feleség aggodalmát kívánta eloszlatni, ugyanakkor érdekes, hogy Artúr milyen határozottan ígéri, hogy nem lesz katona (noha az ország végveszélyével kapcsolatos kitételben már nem tartja lehetetlennek sem azt). Ha a levélnek a megszerzendő állással kapcsolatos kitételét kombináljuk a fentebb említett, Görgey Istvánnak az Eötvösnél tett (áprilisra datált) látogatásra, illetve Kovács Lajosnak a Széchenyinél tett látogatásra vonatkozó adatával, elképzelhető, hogy ezekre ekkor, tehát május végén - június elején került sor. Eötvös május 24-én utazott Innsbruckba, s június 2-án tért vissza onnan, Széchenyi pedig június 19-én indult el oda; az említett időpontban tehát mindketten a fővárosban tartózkodtak.16 Ha e feltételezés igaz - amit a levél kitételei igen valószínűvé tesznek - akkor abból az is következik, hogy Artúr ekkor még nem döntötte el, vajon a tudósi, vagy a katonai pályát választja-e; sőt, egyelőre nagyobb hajlamot érzett az előbbi, mint az utóbbi iránt. Eötvös elutasító magatartása azonban eldöntötte a dolgot, s ismét a katonatiszti pálya került előtérbe. Artúrnak ugyanis egyik Nádor-huszárezredi tiszttársa, Nádosy Sándor már ekkor Batthyány környezetében szolgált. Görgey Istvánnak Pestre érkezése után első dolga az volt, hogy felkereste Nádosyt, s az ő révén indította be bátyja századosi kineveztetését.17 Miután Nádosy májusban már az Országos Nemzetőrségi Haditanácsnál dolgozott, valószínűsíthető, hogy ő lehetett az egyik (vagy az egyetlen) közbenjáró.18 Görgey István emlékirataiban rajta kívül megemlíti még Ivánka Imrét, mérki Piller Tamást, aki a nádor segédtisztje volt e napokban, valamint Kökényessi (Gärtner) Szaniszlót is.19 Az említettek közül Ivánkát kizárhatjuk a közbenjárók közül, ő ugyanis szintén Batthyány május 16-i felhívásának hatására jelentkezett a Jelenleg ismeretlen helyen. A levelet május 24-i dátummal közli GÖRGEYNÉ naplója. Az Est, 1911. febr. 15. 8. Miután azonban előtte május 26-i dátumot ír Artúr elutazásával kapcsolatban, valószínűbb a május 27-i dátum. SZÉCHENYI István: Napló. Sajtó alá rendezte Oltványi Ambrus. Az előszót írta Sőtér István. Fordította Jékely Zoltán és Győrffy Miklós. Bp., 1978. 1254., 1260., 1272. GÖRGEY I. 1885.1. köt. 7. Nádosyra Id. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 4., átdolgozott, javított és bővített kiadás. Miskolc, 2015. II. k. 442-443. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítette, az előszót írta URBÁN Aladár. Budapest, 1999. 1. köt. 596., 696.; URBÁN Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Budapest, 1973. 53. és 105. Kökényessi ekkor az egyik jászkunsági nemzetőrzászlóalj ideiglenes parancsnoka volt. URBÁN A. 1999. II. 962.; Életrajzát Id. BONA G. 2015. I. k. 376-377. s BARSI JÓZSEF: Utazás ismeretlen állomás felé 1849-1856. - Berzsenyi Lénárd rajzai az olmützi foglyokról. S. a. r. SIMON V. Péter. Bp., 1988. 324-325. 12
