Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
Állami gazdaság és varroda a kastélyban A kétútközi Graefl kastély az államosítás után a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz került. Az 1950-es években jelentős átalakításokat nem végeztek az épületen. Az 1950-es években mozit, vegyesboltot és könyvtárat működtettek a falak között. Az 1960-as évek elején a hazai lótenyésztés központja a hajdani Graefl-birtok része, Nagyállás lett. A Füzesabonyi Állami Gazdaság égisze alatt 1959 és 1964 közt 120 törzskanca és négy ménes patazaját visszhangozta a puszta. A telepen harmincketten dolgoztak, csikósok, sportlovasok, csődörösök, fogathajtók és a kiszolgáló személyzet. A sikerek ellenére 1965 őszén mégis megkezdték a telep felszámolását, ezzel kezdetét vette Kétútköz szellemi életének elsorvasztása is. Az 1973-ban Kétútköz már csak Poroszló lakott külterülete volt. 1974-ben jelentős átalakításokat végeztek a kastélyban. A kialakítandó varroda érdekében falakat bontottak, újakat emeltek és ipari áramot vezettek be az épületbe. 1976 januárjától megkezdhette működését az épületben az Egri Ruhaipari Szövetkezet Kétútközi Üzeme, mely 1989-ig üzemelt. Graefl Jenő poroszlói tornyos kastélyában a Béke Termelőszövetkezet központi irodája kapott helyet. Az 1980-as években műanyag játékgyár működött itt. A rendszerváltás után a Graeflek hajdan pompás birodalma negyedszázados Csipkerózsikaálomba merült. Nevük csak napjainkban került ismét felszínre, amikor mindkét kastélyukat, a kétútközit és a poroszlóit is idegenforgalmi, turisztikai célok érdekében kezdték el felújítani. Irodalomjegyzék • A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913. Budapest, 1913. • Á. VARGA László: A Graefl család felemelkedése. (Különös tekintettel annak újnemesi ágára) = Vera (nem csak) a városban. Rendi társadalom - Polgári társadalom. Supplementum. Debrecen, 1995. 31-41. • Á. VARGA László: Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe. = Historia est... (írások Kovács Béla köszöntésére.) Szerk.: Csiffáry Gergely. Eger, 2002. 437-447. • BÁN Péter (szerk.): Heves megye történeti archontológiája (1681 -)1687-2000. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. Eger, 2011. • BOBORY György emlékirata - (Kézirat) Bobory Zsuzsa tulajdonában Budapesten. • BOROVSZKY Samu (szerk.) Szatmár vármegye és Szatmár-Németi. Budapest, 1908. • BOROVSZKY Samu (szerk.). Heves vármegye. Budapest, 1909. • DOBROSI György: Tiszafüred az ellenforradalmi rendszer időszakában = Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből. Tiszafüredi Tanulmányok 2. Szerk.: Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós. Szolnok, 1986. 24-63. 91
