Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában

összegekből. A gyermek megszületése utáni időkben néhai Graefl Andor pénzéből én adtam felperesnek havonta 100-200 korona körüli összeget, hogy meddig tartott, nem tudom, de én azután, hogy felperes Budapestről elköltözött, tartásdíjat már nem fizettem a felperesnek. Később több alkalommal megtörtént, hogy néhai Graefl Andor Budapesten említette nekem, hogy megint adott egy nagyobb összeget felperesnek és pedig 1000-2000 korona körüli összeget említett. Graefl Andor közvetlenül halála előtt járt Budapesten, amikor említette nekem, hogy fix összegben szeretné a felperest kielégíteni egyszer s mindenkorra, és az egri jogtanácsosát meg is bízta az egyezség létesítésével. A felmutatott levelek néhai Graefl Andortól származnak. ”135 Részlet a Budapesti Központi Királyi Járásbíróság 1921. május 10-én kelt jegyzőkönyvéből. - Családi tulajdonban. Részlet a Tiszafüredi Járásbíróság 1921. június 17-én kelt iratából. - Családi tulajdonban. E vallomás és a bemutatott levelek elegendőnek számítottak ahhoz, hogy Keller Bálint Mária követelésének helyt adjon a bíróság. 1921. június 17-én a Tiszafüredi Járásbíróság épületében a következő ítélet született. Özv. Graefl Andornénak 1920. augusztus 5-től havi 500 koronát, azaz visszamenően 5500 koronát kell fizetnie tizenöt napon belül Keller Bálint Máriának, mint Keller Bálint Andor törvényes gyámjának. 1921. július 5-től kezdve mindaddig, amíg a gyermek be nem tölti 18. életévét, a köztisztviselőnő követelésével szemben nem 2500, hanem csak 500 korona tartásdíj megfizetésére is kötelezi a bíróság az alperest. A felperes betétekben lekötött összeggel szembeni követelését azonban a bíróság elutasította.136 Az egri tisztviselőnő a következő évben betegség következtében elhunyt. Az árván maradt Andort nagynénje nevelte fel. A GRAEFL CSALÁD ALKONYA Háború, pusztulás: minden a múlté A második világháború kitörésekor a kétútközi Graefl kastélyban már csak özv. Graefl Andorné, az édesanyja, Troli Ilona és a hűséges nevelőnő, Bitomsky Vilma éltek. A Graefl-földek egy részétől az asszonyok megváltak. A család egykori gazdatisztje, Bamai Jenő szervezte ifj. Graefl Andor 252 kát. hold földjének eladását 1940-ben és ugyanebben az évben kelt el Bobory Györgyné Graefl Helén 70 kát. holdas és Fáy Lászlóné Graefl Valéria szintén 70 kát. holdas birtokrésze is. Valamennyi területet helyi gazdák vásárolták fel. Nem maradt adatunk arról, hogy a háború évei alatt mennyivel csökkent a gazdaság nagysága, de feltételezhetjük, hogy ifj. Graefl Andor halála után a háborús viszonyok közepette az asszonyok már csak a túlélésre törekedtek. E szomorú hétköznapokban csak az 1944-es esztendő nyara hozott némi változást, mert Graefl Helén három kisgyermekével Domaházáról hazaköltözött Kétútközbe. „Láttuk, ahogy Debrecent bombázták, a tűz fénye hozzánk is elért. Egyre jobban féltünk, 1944 júliusára már annyit romlott a helyzet, hogy össze-pakoltuk 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom