Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
feleségével, Graefl Mariannával együtt kérte. Ez alkalommal elnyerte a borhi előnév viselésének jogát is. A házaspárnak két gyermeke született, 1893-ban István és 1895-ben Miklós. Bár Marianne élete házasságkötése után Gyöngyöshöz kötődött, Poroszlóról mégsem feledkezett el: 1904-ben 40 koronát küldött, amikor a templom orgonájának megvásárlására gyűjtöttek. A kétútköziek és a gyöngyösiek kapcsolatát bizonyítja, hogy 1911-ben a kastély tetőszerkezetét Borosi János gyöngyösi ácsmester készítette el.89 Ez feltétlenül köthető családi szálhoz, mivel az építőiparban dolgozó mesterek még ebben az időben is egyik megbízásról a másikra, területi kötöttségek nélkül „vándoroltak” a felkérések szerint. Helyszínen rögzített adat. A mecénás Graeflek A kor elvárásainak megfelelően Poroszló legnagyobb újkori birtokosai, a Graeflek is jelentős mecenatúrát gyakoroltak: kegyurai voltak a római katolikus templomnak, segítették az oktatás fejlődését és támogatták az egyesületi életet. Graefl Károly megtelepedése után tíz évvel, 1878-ban már kegyura volt a poroszlói római katolikus templomnak, így tarthattak jogot a templom kriptájára, ahová a családból elsőként korán elhalt fiát, Józsefet temették 1878-ban. Kegyúri minőségében Károly neve többször felbukkan a korszak egyházi irataiban. A helyi plébános kérésére a templom pénzén „ nagyságos Graefl Károly az egyház patrónusa Bécsben oltárlámpát és két lobogót vásárolt”, majd 50 forinttal segítette a hitközség által rendelt orgona vásárlását, mely 300 osztrák forintba került. Ugyancsak a templom kegyuraként 1887-ben járult hozzá a megrepedt középső harang újraöntéshez, de arról nincs adatunk, vajon más formában segítette-e a harangöntést, és ha igen, mekkora összeggel. A katolikus közösség 1903-ban ismét templomi orgonára gyűjtött. Ekkor Graefl Jenő 1200, Graefl Károlyné 200, Graefl Andor 400 koronát adott a vásárláshoz. A következő évben a már Gyöngyösön élő Graefl Marianne adományozott a nemes cél érdekében 40 koronát. A templom kegyura 1920-ban Graefl Andor, majd Graefl Károly lett. Graefl Jenő 1933-ban bekövetkezett halálakor szintén gyakorolta a kegyúri jogokat és kötelességeket. A család lényegesen többet áldozott az oktatás fejlesztésére, mint a hitéletre. Poroszló elöljárói 1890-ben és 1891-ben is kötelezték magukat az óvoda megnyitására. Az építkezés előremozdítása érdekében Graefl Károly 1892-ben 200 forint értékű belterületet ajándékozott a községnek, melyen felépülhetett a kisdedóvó. Graefl Jenő nagybirtokos anyagi támogatásával hozták létre 1894-ben az elemi népiskolát Kétútközpusztán. A Graefl család az uradalmi cselédség tanköteles korú gyermekeinek taníttatására biztosított egy tantermet és annak felszerelését, 68
