Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
Augusztus 3-án jelentették be, hogy az elkövető, Szabó József inas fogházban van, előzetes letartóztatásba helyezték. Andor meggyilkolását megyeszerte érdeklődés kísérte. A nyomozásról szóló híradásokban többször is felbukkan a bosszúból történt elkövetés, ugyanakkor a korabeli lapokat olvasva látható, egyáltalán nem volt ritkaság ez időben a brutális gyilkosság, miután harctérről hazatért, gyilkolásban jártasságot szerzett kiszolgált katonák tartották rettegésben a vidéket és a várost egyaránt. Graefl Ilona/Helén emlékirataiban így idézte fel a történteket: „Anyám Pesten volt a fogorvosnál, úgy volt, hogy apám megy érte. Arra emlékszem, hogy a házban nagy szaladgálás volt és nem akarták nekem megmondani, mi történt. Apámat a szakácsnő fia ölte meg egy konyhai bárddal alvás közben. Hogy alibit igazoljon az emeleti ablakhoz egy létrát támasztott, mintha onnan mászott volna be apámhoz. Anyám mindig kérte őt, hogy zárja be az ajtót éjjelre, de akkor is nyitva volt. Mi hárman Vilmával akkor otthon voltunk. Volt egy tanár abban az időben Andor mellett, aki altatóport szedett. A szakácsnő állítólag azt keverte bele a vacsoránkba, mert mindenki aludt, mi is. Apám előtte való nap vásáron volt és nagyobb pénzhez jutott. Ezt tudta a gazember és ezért ölte meg apámat. Kis, rozoga ember volt, Szabó Józsefnek hívták, Mezőtárkányon élt. A pénz egy részét a nádfedeles jégveremben dugta el, amit a szálkás szőrű vizsla szaglás után kikapart. Szegény anyám mit sem sejtve várta apámat, de csak a táviratot kapta. Ez a gazember 15 évet kapott, de jó magaviseleté miatt hamarabb szabadult. ”86 Graefl Ilona/Helén emlékiratai. Családi tulajdon. A szobát „ahol boldogult férjének életét kioltotta az emberi gonoszság”, többé nem használták. Az özvegy saját költségén házi kápolnát rendezett be itt, sőt az egyházmegyétől szabály szerű engedélyt kért arra, hogy Andor névnapján misét tarthassanak. Az egyház nem támasztott akadályt „a vigasztadó Istennek oltárt emelő” özvegy kérése ellen. Összesen 51 ezer koronát költöttek a házi kápolna felszerelésére, melynek megáldására 1920. november 24-én Török Dezső lelkész kért engedélyt. Az egyházi engedély szerint a kápolnában néhai Graefl Andor születésnapján, valamint neve napján tarthatnak szentmisét. A kápolna első miséjét András napkor, november 30-án tartották. A keresztmotívumos mintás tapétával díszített imaszoba, amíg a család a kastélyt használta, mindvégig megmaradt. 1932 őszén itt ravatalozták fel Kaszala Károlyt és Urbaschek Jánost is. Graefl Andor halálának évében elfogadták a Nagyatádi-féle földreformtervezetet, mely összességében 650 kát. holddal csökkentette a Graefl család és az egri káptalan birtokait. E földeket elsősorban a hadirokkantak, a hadiözvegyek, a felnőtt hadiárvák, továbbá földnélküli mezőgazdasági munkások, törpe- és kisbirtokos parasztok, a földnélküli közszolgálati alkalmazottak, a kisiparosok kapták. Pontosan nem tudni, hogy Andor örökségét ez mekkora nagyságrenddel érintette, de 66
