Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában

házasságot Poroszlón. A későbbi vezérőrnagy életrajzában többször szerepel az a kitétel, hogy „felesége révén a Horthy család rokona. ” Margit életrajza nem ismert, férje halálának helyszínét tekintve a család feltehetően az Egyesült Államokban telepedett le. A grófnévá lett Graefl Sarolta Graefl Karolina Sarolta Virginia Anna, vagyis a családban Saroltának nevezett harmadik gyermek (Bashalom, 1855. április 4. - Budapest, 1932. március 5.) gróf széki Teleki Sándor (Nagybánya, 1850 - Nagysomkút, 1924) felesége lett 1879. február 8-án. A házasságot Poroszlón kötötték, körülményeiről nem maradt fent beszámoló. Teleki Sándornak ebben az időben inkább csak „neve” volt, mint vagyona. Csupán 265 kát. holdnyi birtokkal rendelkezett, vagyis sógornője, Gabriella ennek háromszorosát mondhatta magáénak. A széki Teleki család ősei már Zsigmond király uralkodása idején, a XV. század elején is hatalmas területekkel bírtak, az országos politikai életben való szereplésük a XX. századig nyomon követhető.59 Eme ősi nemesi családba való beházasodás tehát még akkor is kecsegtetőnek ígérkezett, ha Sándor birtokának nagysága egy középparaszti birtok nagyságával volt egyenlő. NAGY Iván, XI. 1865. 78. Á. VARGA László, 1995. 34. A család Nagysomkúton élt, innen érkeztek 1892-ben Marianne esküvőjére. A házaspárnak négy gyermeke született, Jenő (1881-1947), Eduardina (1883-1953) József (1884-1946) és Tibor (1886-1916).60 Sorsukat, lévén utódai a Teleki nemzetséget gyarapították, itt nem követjük. A főispán tragédiája, Graefl József Graefl Károly és Schmidt Sarolta második fiúgyermekének, Graefl József Dénesnek (Bashalom, 1857. - 1878. január 22.) az életéről rendkívül kevés adat maradt fent. Jelenlegi ismereteink alapján biztosan kijelenthető, hogy a bashalmi közös gazdál­kodás időszakában született, így gyermekkorát szülei és nagybátyja mellett töltötte. Éppen ezért nem meglepő, hogy nagybátyja, Graefl József ügyvéd, későbbi szabol­csi főispán örökbe fogadta és magtalan házassága révén javai örökösének tekintette. E korban gyakori volt, hogy az a család, melyben nem született gyermek, a férj vagy feleség testvérének gyermekei közül választott örököst, vagyis örökbe fogadott. Mivel a két Graefl testvér szoros kapcsolatot tartott fent, így feltehetően a fiatal Józsefnek nem kellett szüleitől és testvéreitől elszakadnia. Örökbefogadó nagybátyja hatása megmutatkozott pályaválasztásában, hiszen ő is ügyvédnek készült, míg az elsőszülött Jenőt gazdasági pályára szánták. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom