Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
háztulajdonra tett szert 8150 pengőforintért.6 Az összefüggések tekintetében anyja és nagybátyja javaira licitálhatott a nyilvános árverésen. Á. VARGA László, 2002. 443. Á. VARGA László két tanulmányban is feldolgozta Graefl József életét, előbb 1995-ben „A Graefl család felemelkedése. (Különös tekintettel annak újnemesi ágára) ” = Vera (nem csak) a városban. Rendi társadalom - Polgári társadalom. Supplementum. Debrecen, 1995. című kiadványban, majd a „Graefl József (A szolnoki polgári házból a szabolcsi főispáni székbe” = Historia est... (írások Kovács Béla köszöntésére.) Eger, 2002-ben megjelent tanulmány-kötetben. Á. VARGA László, 2002. 440. A legkorábbról ismert József és Anna nem érték meg a hazai reformkor kezdetét. Mindketten elhunytak 1836 előtt. A családalapítónak tekinthető József vagyonának gyarapodása nem csupán az ingatlanok számának növekedésében követhető nyomon, hanem abban is, hogy mindkét gyermekét taníttatni tudta: Józsefből ügyvéd, Károlyból mérnök lett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a későbbiekben bemutatásra kerülő társadalmi, politikai és gazdasági előmenetel nem történhetett vagyon nélkül, akkor feltételezhető, hogy Graefl József és Lakner Anna lehetőségeiknek megfelelően mind a szellemi, mind az anyagi feltételt megteremtették a hazai Graeflek felemelkedéséhez. AZ ELSŐ GENERÁCIÓ Graefl József, a szabolcsi főispán A pesti ügyvédi pályáról a szabolcsi főispáni székbe emelkedett elsőszülött Graefl József életútjával csupán vázlatosan foglalkoztunk, hiszen kitűnő tanulmányok születtek pályafutásáról, többek közt A. Varga László tollából.7 Ennek köszönhetően Graefl József (1813. október 6. - 1889. december 22.) életéről bőséges ismeretekkel rendelkezünk, hiszen hihetetlenül lendületes politikai karrierje és izgalmas személyisége okán többször is a történészek érdeklődésének középpontjába került. József jogi tanulmányait a kecskeméti jogakadémián kezdte el, majd a pesti egyetemen folytatta, ahol 1836-ban ügyvéddé avatták, később az országos hatáskörű Királyi Törvényes Tábla jegyzője lett. A következő évben a véletlen úgy hozta, hogy a fiatal ügyvéd óriási lehetőséget kapott képességeinek kibontakoztatására: per robbant ki a szolnoki polgárok és az Óbudai-Visegrádi Koronauradalom közt és Graefl József a szolnoki polgárság élére állt. A pert azonban első fokon elvesztették. E tény a hatalmas testi és lelki erővel rendelkező fiatal ügyvédet megviselte és valószínű, hogy jelentősen közrejátszott a vidéken megtapasztalt földesúri önkény abban, hogy csatlakozott Kossuth liberális köreihez. A szabadságharc kitörése után mindössze egy hónappal „a pénzügyminisztérium álladalmi javak úrbéri osztálytanácsosává ” nevezték ki és még ebben az évben harcba szállt Pest város főbírójának székéért is - igaz sikertelenül.8 Ám a liberális nyomásra nem sokkal később lemondani kényszerült új főbíró, Szász Mátyás székét ebben az évben mégis elfoglalhatta. Tagja volt a forradalom országgyűlésének 43
