Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
D./ Közigazgatásról: A közhivatalok együttműködésében zavaró körülmény nem észlelhető. E./ Kormányprogram végrehajtásáról: A 10.400/1946.K.M.SZ. rendelet által előírt beszolgáltatási kötelezettség a város vetésterületét figyelembe véve a következő: ebből befolyt április hóban: F./ Adók kivetése: gabona: 1.042.433 kg gabona: 491 kg burgonya: 1.442.433 kg burgonya: 455 kg olajos mag: 330.451 kg olajos mag: 267 kg élőállat: 126.568 kg élőállat: 28.155 kg 1947. április hó 1-30 napjáig együttesen kezelt közadókból befolyt 273.847,68 Ft. 1947. április hó 1-30 napjáig alkalmazottak illetmény adójában befolyt 74.046,30 Ft, amely a teljes előírási összegnek felel meg. Illetmény többletadó címén előírtunk f.é. árpilis havára 5.131,05 Ft amely összeg ugyancsak teljes egészében befolyt. Gabonaadóra 1947. április 1-30-ig pénzben befizettek: 1.933,16 Ft-t, míg terményben beszállítottak 1.098,11 kg búza értéknek megfelelő terményt. A szolnoki áll. adóhivatal 1.670/1947 sz. leszámolása szerint az adómegosztási kulcsok végleges megállapítása folytán a város terhére 264.073,61 frt. túlélvezmény mutatkozik. Ezen összegkiegyenlítéséig az együttesen kezelt közadókból a város nem tarthat vissza semmit sem a tőkéből, sem a kamatokból. A 4.900/1947 M.E. sz. rendelet alapján fizetendő épületjavítási hozzájárulás mértéke Szolnokon az adófizető háztulajdonosok teherbíró képességéhez igen magas. A rendelet 3.§-a szerint u.i. az adóköteles épületek után 10 %-os, az államadó alól mentes épületek után 50 %-os és a községi pótadó alól is mentes házak után 80 %-os épületjavítási hozzájárulást kell fizetni 1947. április 1-től 1949. március 31-ig terjedő időre. A hozzájárulási kötelezettség megszűnik, ha a házbirtokos, vagy az ő terhére más személy az épületben 1946. augusztus 1-től 1949. március 31-ig terjedő idő alatt helyreállítási munkálatokat végzett, ill. végez és annak igazolt költségei az 1 évre esedékes hozzájárulási összegnek a négyszeresét, ha pedig a házbirtokos az Alapból kölcsönben részesült, az egy évre esedékes hozzájárulás összegének hatszorosát, ill. áruraktárától, tőkéjétől. Az ország tönkretett ipara még kevés iparcikket termelt, így kevés volt a forgalomba kerülő áruk mennyisége is, - az inflációval járó gazdasági bizonytalanságban, tisztességes kereskedő örült, ha raktárát egy szinten tarthatta, „nem élte fel”, - annak fejlesztésére nem is gondolhatott. Az infláció után [...] forgótőkéről kellett gondoskodniuk. A front átvonulásával járó kikerülhetetlen pusztítás azonban a hitelintézeteket is megfosztotta tőkéjüktől, infláció alatt betétképződésről még csak beszélni sem lehetett: a stabilizáció után a szolnoki hitelintézeteknek is meg kellett gazdasági működésük előfeltételeit teremteni, hogy hiteleket folyósítsanak - maguknak is hitelre volt szükségük. [...] Uton-útfélen suttogják, sőt nyilvánosan is tárgyalják, hogy a kereskedők nem kapnak a hitelintézetektől, hosszabb lejáratú, törvényes kamattal fizethető kölcsönöket, hanem rövid, sokszor egy-két napos hiteleket kénytelenek igénybe venni, nem egyszer napi 1, - írd és mond évi 360 %-os kamattal. ” Tiszavidék, 1947. január 23. Milyen feltételek mellett folyósítanak kölcsönt a hitelintézetek 352
