Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
6500 fölé növekedett, a gőzfürdőt pedig több mint hetvenezren látogatták meg az év során. Az étteremrészt is újból bérbe adták, 1948. január 1-től kezdődően 1957. április 30-ig, mégpedig Ivanits József szolnoki lakosnak.143 polgármester 1947 eleji beszámolója szerint: „A város területén van 1046 fürdőszoba, 149 vízöblítéses W.C. 53 drb közkút és 155 drb vízóra. ” A fürdőszobák száma kétségtelenül elmaradt a higiéniailag kívánatos mértéktől. MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 921/1948 Szolnokmegyei Népszava, 1947. szeptember 25. Felavatták a temetőben az orosz katonai emlékművet Szolnokmegyei Népszava, 1947. szeptember 25. A város vacsorát adott az orosz parancsnokság tiszteletére MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 4667/1947 A városháza kisebb kiadásai sorában említhető, hogy a színházat tatarozták és rendbe hozták a tetőzetét. A városi bérházban átépítések után két új, kisebb lakást nyertek. A település területén lévő épületek üvegezésére pedig több ezer négyzetméternyi üveget osztottak szét. Elkészíttették továbbá és 1947. szeptember 21- én felavatták a Szolnok környéki harcokban elesett orosz katonák emlékművét a római katolikus temetőben. A város területéről 123 hősi halottat szedtek össze és helyeztek el itt.144 Ugyanaznap este a város vezetősége a békeszerződés ratifikálása alkalmából vacsorát adott az orosz városparancsnokság tiszteletére.145 Bár 1948 nyarán az iskolákat államosították, még a tanév kezdete előtt székeket és padokat készíttettek, valamint az összes bel- és külterületi iskolában kimeszelték, fertőtlenítették a falakat. Az Almási-kertváros területén pedig a szülők segítségével és a város által biztosított alapanyagokkal állítottak fel egy tantermes iskolát. Eközben az új Kereskedelmi Iskola építése is folytatódott.146 Míg a három éves terv első évében mintegy 1.851.400 forintot tettek ki a város önkormányzati beruházásai, addig az állami beruházások 20 milliós keretből folytak. E keretösszeg több mint felét a vasúti Tisza-híd és vasúti Zagyva-híd újjáépítése emésztette fel. Mindkét híd kiemelt jelentőséggel bírt, hiszen a korabeli viszonyok közepette a vasút volt a teherszállítás fő eszköze. A háború végén kivezényelt civilekkel felépített ideiglenes vasúti hidak ugyan rövid ideig biztosították az összeköttetést Budapest és a Tiszántúl között, ám a szerelvények csak csökkentet sebességgel haladhattak át rajtuk és a megnövekedett forgalmat már nem voltak képesek kiszolgálni. Ezen tény kényszerítette a Közlekedésügyi Minisztériumot a végleges vasúti hidak mielőbbi megépítésére. A munkálatokhoz már 1945-ben hozzákezdtek és az eredeti tervek szerint 1948 őszére készültek volna el. A kitűzött határidőt aztán kétszer is rövidítették. Először 1947 decemberére módosították a tiszai híd jobb vágányának átadását, a baloldalit pedig 1948 februárjában kívánták megnyitni a forgalomnak. A Zagyvahíd elkészültét 1948 áprilisára prognosztizálták. A munka felgyorsulásának okát az építés vezetői az alábbiakban látták: „1946-ban a stabilizáció után, ahogy a 346
