Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: „Ártatlanul szenvedve eszik a rabság keserű kenyerét ismeretlen helyen. ” Jász-Nagykun-Szolnok megyei civilek, katonák, politikai foglyok elhurcolása a Szovjetunió lágereibe
A tolmács 19 éven keresztül élt Oroszországban, úgy, hogy tolmácsolásai folytán mindig csak az orosz érdekeket szolgálta, magyar érdeket figyelembe sem vett. Több mint valószínű, hogy a foglyok hollétéről is tudomása van. A tolmács még ma is Kenderesen lakik (név szerint: Katona Lajos). Az orosz tudását kihasználva anyagi javakra tett szert. Ezek az elhurcolt szerencsétlen emberek mind szegény földműves emberek voltak, kiket munkájukból vittek el, azóta sem tudunk róluk semmit. Kérem a Miniszter Urat, hogy rendelkezésére álló hatalmánál fogva deríttessen világosságot erre az ügyre és kérve kérjük, hogy szerencsétlen férjeinket a fogságból hazajuttatni kegyeskedjék. Kenderes, 1945. évi július hó 11-én. A hadifoglyok neveit a túloldalon közlöm. Csak azokat közöljük, akik a korábbi listán nem szerepelnek. (A szerző) Barát Kálmán Berényi János Donkó József Gyenge Bálint Horváth Imre Juhász Károly Koczó Sándor II. Márkus Albert Száraz János Szőke Sándor Tóth Gábor MNL OL KÜM XIX-J-1-q 144.290/1945. Külügyminiszter Úr! Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Külügyminiszter Úrhoz, hogy férjeinket, akik kenderesi lakosok, a hadifogságból kiszabadítani kegyeskedjék. A felszabadító Vörös hadsereg Kenderest 1944. október 9-én foglalták el. [Sic!] A felszabadítás után a község tolmácsa dobszó által kihirdette, hogy akik 1941. óta katonai szolgálatot teljesítettek, jelentkezzenek a legszigorúbb büntetés terhe mellett, 2 napi élelemmel a községházán. A felhívásra több mint 120 ember jelentkezett. Ezek az emberek mind civilek voltak és már több hónapja nem teljesítettek katonai szolgálatot Több olyan ember is van közöttük, akit nem a jelentkezésre vittek el, hanem a lakásáról és a malomból szedtek össze és vittek el. Mindez november 2-3-4-én történt és azóta semmit sem tudunk róluk, hogy hová és milyen okból vitték el őket. Azok az emberek, akik ugyanabban az időben voltak katonák és a felhívásra mégsem jelentkeztek, idehaza vannak és semmi bántódásuk nem történt. Azok az emberek pedig, akiket elvittek, mind szegény és munkás és családos emberek voltak, kik két kezük munkájával tartották el családjukat. Semmiféle jobboldali mozgalomban részt nem vettek, amit igazol Kenderes község elöljárósága is. 275
