Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
A földosztás eredményeként a város 4 631 gazdájából 2 781 (59%) fő 5 kát. holdnál kisebb méretű birtokkal rendelkezett. Ez azért jelentett sokszor nagyobb megélhetési gondot nekik, mintha nem is kaptak volna földet, mert ezután nem mehettek el annyi időre a biztos jövedelmet adó napszámba vagy kubikba. És az így keresett kevés pénzt is az alapvető gazdasági felszerelések nélküli földjük művelésébe fektették.28 Az anyagi fedezet és a gazdasági szakértelem hiányából következően gazdaságuk nem lett jövedelmező, így sokan a következő években egyre bővülő gyáriparba kényszerültek.29 NAGY J. - TÓTH J. 1970. 112. A jászberényi, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei földosztásról Id. CSÖNGE Attila: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez. In: Zounuk 26. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Fülöp Tamás. JNSZML, Szolnok, 2011. 407-438.; CSÖNGE Attila: Földosztás Jászberényben (1945-1948). In: Vízöntő. Ünnepi kötet a Jászságról Bathó Edit tiszteletére. Szerk.: Bánkiné Molnár Erzsébet. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2016. 207-214. BESENYIV. 1988. 6. BESENYI Vendel: Személyes interjú. Készítette: Cseh Dániel. Jászberény, 2012. februármárcius. Szolnok Megyei Néplap (2) 21, 3. NAGY J. - TÓTH J. 1970. 115. 4. A termelőszövetkezetek „evolúciója” 1956-ig 1948-ban két csoport, egymástól függetlenül 1. típusú termelőszövetkezeti csoport létrehozását tervezte, viszont téeszként alakultak meg, mert csak az ilyen, „ magasabb szintű szövetkezésnek” biztosított az állam kedvezményeket, felszereléseket.30 A földműves-szövetkezet (FMSZ) keretén belül működő két - bérlőszövetkezetként induló - csoport 1949. január 1-jén egyesült, s rövidesen, a Gerő Ernő név elhagyása után, a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nevet vette fel.31 1949. március 19-én 11 kát. hold szőlővel, 1 lóval és 12 taggal létrejött a Petőfi Tsz. Ezután sorra alakultak az állami gazdaságok,32 majd 1950. március 15-én elkezdte működését a Március 15. Tsz. 40 kát. hold földterületen, 1 lóval és 16 taggal.33 1950 végén a téeszek 236 taggal, 994 kát. holdon gazdálkodtak, a város földterületének 2,5%-án, ami messze elmaradt az országos 14%-os arányhoz képest. Míg 1951-re az egyéni gazdák terhei újból növekedtek, a velük szemben foganatosított rendszabályok egyre szigorodtak, addig a téeszeknek adott állami kedvezmények növekedtek, így a szövetkezetek lassú gyarapodásnak indultak, a legjobban gazdálkodó Kossuth Tsz pedig viszonylagos népszerűségre tett szert. Az 212
