Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után
Vezseny ugyancsak lelkesen támogatta kisvasút meghosszabbításának ötletét a faluig. A település legjelentősebb üzeme ekkor a helyi Kosárfonó Szövetkezet volt, ahol évente kb. 40-50 q termék piacra szállításáról kellett gondoskodni. Ezen kívül ott volt még 260 t gabona, 140 t kukorica, 15 t burgonya, 500 t gyümölcs, 1500 t cukorrépa, 200 t kender, 25 t ipari növény, 300 t káposzta, 150 t élőállat, 1000 hl bor, 1800 hl tej és a Kecskeméti Konzervgyárba szállítandó 1200 t termény. Vezsenynél egyébként a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság a Tisza gátja mellé tervezett kisvasúti végállomás építéséhez 1954. szeptember 11-i levelében nem járult hozzá, mivel az építések a gát szerkezetét megbontják. Szolnoknál a tárgyalások során felmerült a város részéről, hogy a belvárostól a déli ipartelepek felé (Tiszamenti Vegyiművek, Cukorgyár) a megnövekedett forgalmi igényeket keskenynyomközű elővárosi vasúttal oldják meg. Az elképzelés azonban lekerült a napirendről, hiszen újabb autóbuszok indításával ezt a gondot már orvosolni tudták.17 MÁV Archivum KV 10009. Kisvasutak fejlesztési koncepciója. Szolnok-Kecskemét kisvasúti hálózat. 1954. B/26 rayon Szolnok-Tiszasüly kisvasúti hálózat A megyeszékhelytől északra fekvő Tisza-menti települések kiestek a nagy vasútépítkezésekből. Ennek hátránya hamar megmutatkozott, így a problémát keskenyvágányú vasutak építésével kívánták orvosolni. A vasút építésének ötlete többször felszínre került. A háború után 1947-ben az első 3 éves terv keretében, annyi eltéréssel, hogy Tiszasülytől tovább építették volna Pélyen át Kisköréig. 1954-ben ismét felmerült létesítésének az ötlete, majd 1957-ben és 1958-ban is feltűnik a keskenynyomtávú vasút ötlete. Ezután azonban végleg feledésbe merül a vasút megépítése. A tervezet, amelyet 1955 novemberében elkészített Faludy Ervin, jóval nagyobb szabású és érinti Szolnok és Heves megye területét. A területen négy 760 mm nyomtávú kisvasúti hálózat elkészítésére gondoltak. Az első hálózat a Szolnoktól Tiszasülyig vezető vonal. Három nagy rizstermelő állami gazdaságot (Palotási, Tiszasülyi, Kiskörei Állami Gazdaságok) kapcsolt össze. A megyeszékhelytől északra fekvő községek (Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly) általa vasúti összeköttetéshez juthattak. A kisvasút meghosszabbítást tervezték Tiszasülytől Pély irányába, hogy ezáltal összeköttetést teremtsen a meglévő Pély-Tarnaszentmiklós keskenynyomtávú vonallal. A másik hálózat megyénk határán kívül esett, ez a Hevesi Magtermeltető Gazdaság területén haladt, a Vencelpusztai Állami Gazdaság és a Hevesi Állami Gazdaság területén. A harmadik vonalcsoport az ún. Heves - Tárná menti vonal, amelynek elkészítésre két alternatívát dolgoztak ki. 201
