Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után

Szolnok-Kecskemét kisvasúti hálózat

A kisvasút egyik végállomása Szolnok lett volna. A nyomvonal párhuzamosan haladt a Szolnok-Kiskunfélegyháza normál nyomtávú vasútvonallal, Piroska megállóig. A fűrésztelep (Körösi út vége) magasságában két elágazás vezetett Paládicspuszta illetve a Cukorgyár felé.

Piroskától a vonal párhuzamosan haladt tovább Köröstetétlen felé. Előtte azonban egy leágazó vonalat létesítettek a Szolnoki Cukorgyári Célgazdaság Szapári üzemegysége irányába. Köröstetétlennél a tervezett kisvasút csatlakozott a Cegléd- Tiszajenő keskenynyomközű vasúthoz. Ezt a kisvasutat 1927. március 16-án helyezték üzembe a Cegléd-Tiszajenő-Vezseny közt Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasút megnevezéssel. A vasút építését a keresk. min. 67595/1927.IIL 16. sz. rendeletével engedélyezte. A keskenynyomtávú vasút hossza 32 km volt. A 760 mm nyomtávú motorüzemű vasút Cegléd és Tiszajenő-Vezseny állomásokon csatlakozott a MÁV Cegléd-Szeged illetve a Szolnok-Kiskunfélegyházi HÉV vonalához.16

Az utóbbi vonalszakasz meghosszabbítását tervezték Tiszavárkony, Vezseny irányába. És ha már a tervezésnél tartunk, egy körvasút kialakítását vették célba, mégpedig oly módon, hogy a vonal egyik ágát Köröstetétlentől elhozták Kocsérig, míg a másik ág Tiszajenőtől a Tiszakécskei Állami Gazdaság területén áthaladva érte el Kocsért. Innen azután leágazás vezetett Nagykőrösön az állomásig. A másik ág Lászlófalván keresztül érte el a hálózat másik végpontját, a Kecskeméti vasútállomást.

HORVÁTH Ferenc: A magyar vasút építkezései a két világháború közötti időszakban (1915- 1944) In: Magyar Vasúttörténet 5.köt. 1915-től 1944-ig. Bp. 1997. 130. p.

195