Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után
A tárgyalásokat követően az UVATERV az előbb említett Faludy mérnök vezetésével elkészítette a „kisvasút hálózatfejlesztési terv Fegyvernek- Tiszaszentimre C/16. 17. Rayon 13 ” elnevezésű tanulmányát 1954 decemberében.14 A rayon ebben az esetben a német „der rayon ” magyar nyelvű megfelelője, tehát kerületet jelent. MÁV Archivum KV 10011. Kisvasutak fejlesztési koncepciója. Fegyvernek-Tiszaszentimre kisvasúti hálózat. 1954. Tiszaföldvár környéki kisvasutak A megyeszékhelytől délre fekvő települések Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszaug, Tiszakürt, Martfű, Szandaszőlős, Cibakháza, Tiszaföldvár egymás közötti és a megyeszékhellyel történő összeköttetését kívánták előmozdítani kisvasút segítségével. Ezen a részen legalább négy jelentősebb állami gazdaság a Pusztabánrévei 3813 kh-on, a Héki 3000 kh-on, az Alcsiszigeti 1841 khon és a Martfűi Állami Gazdaság 1183 kh-on végzett termelést. Itt volt még 46 termelőszövetkezetnek 45700 kh földterülete. Igaz átvezetett ezen a részen legalább négy normál nyomtávú MÁV vonal (Budapest-Lökösháza, Szolnok-Kunszentmárton, Mezőtúr-Szarvas, T iszaug- Kunszentmárton) számtalan állomással és megállóhellyel, de a problémák hasonlóképpen jelentkeztek, mint az előző két kisvasúti tervezetnél. Az állomásokra megfelelő szállítóeszközök hiányában nem tudták eljuttatni a terményeket. Egyedül Martfűnél volt meg egy 2,5 km hosszú 600 mm nyomtávú kisvasúti pálya, amely a MÁV állomáshoz vezetett a téglagyártól. Ugyanakkor jelentős személyforgalom is lebonyolódott Szolnok és a tőle délre fekvő települések (Rákóczifalva, Rákócziújfalu) között pont azokkal, amelyekkel nem volt közvetlen vasúti összeköttetés. 1955. július 6-án megbeszélésre került sor Szolnokon a megyei tanács épületében a megye, a szolnoki, a törökszentmiklósi járás képviselői és az UVATERV szakemberei között. Ezt követően az év decemberében a tervező intézet munkatársai elkészítették a kisvasút fejlesztési koncepcióját „Kisvasút hálózatfejlesztési terv. Tiszaföldvár C/20-21 Rayon ” címmel. A kisvasúthálózat tervezet négy vonalszakaszból épült fel. Az első neve a Baghy major - Héki Állami Gazdaság központja - „növendék marha telep”, mintegy 10 km hosszú kisvasúti vonal. A második az Alcsiszigeti Állami Gazdaság majorjait összekötő keskeny nyomtávú vasúthálózat. A Szolnok mellett fekvő gazdaság 1841 kh. területen feküdt, és a megyeszékhely élelmiszerellátó üzemének szerepét töltötte be. Két major és sertésfíaztatók voltak abban az időben a gazdaságban, amelyeket csak földút kötött össze. A tervezett vasúton elképzeltek egy nyugati szárnyvonalat, amely a Főmajorból a Mellékmajoron át a kocanevelőig vezet. Tervbe vettek még egy 8 km hosszú észak192
