Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész
azonban rövidesen kiderült, hogy megbízhatatlan, ám Görgei ezután sem került vissza a zászlóaljához.24 A kiküldetéssel kapcsolatos felhatalmazást közli URBÁN A. 1999. II. 911-912.; Vö. GÖRGEY Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Görgey István fordítását átdolgozta és sajtó alá rendezte. Katona Tamás. Pro Memoria. Bp., 1988. 1. köt. 139.; URBÁN A 2009. 269.; URBÁN Aladár: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. Budapest, 2007. 237-238. IVÁNKA I. 1881. 7-8. (Ivánka emlékirata szerint a javaslatot Kossuthnak tette; Urbán Aladár véleménye szerint ez nyilvánvaló tévesztés, hiszen a fegyverbeszerzési ügyekkel nem Kossuth, hanem Batthyány foglalkozott); GÖRGEY I. 1916. 356. Marziani júl. 20-án kelt, az előző napira visszautaló rendeletét Id. MNL OL Görgey-It. b/10/e/3. fasc.; Ld. még Görgei júl. 20-án keltezett útlevelét közli GERENDÁS Lajos: Görgey Artúr életrajza. In: SIMON V. Péter (Szerk.): Görgey Artúr élete és működése Magyarországon. Budapest, én. 151.; A kiküldetésre és az ezzel kapcsolatos fejleményekre ld. még URBÁN A. 1973. 90., 94.; URBÁN A 2009. 269-271. Ld. erre a Sellier és Bellott cég júl. 29-én Prágában kelt levelét Görgeihez. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) OL P 295. A Görgey-család levéltára. Görgey Artúr gyűjtemény (továbbiakban Görgey-lt.) b/4. fasc. Josef Alexander HELFERT: Der ungarische Winterfeldzug und die octroyirte Verfassung. I. Prag, Leipzig, 1886. (Geschichte Oesterreichs vom Ausgange des Wiener October-Aufstandes 1848. IV/1.) 266. Ennek nyomán ír róla novellájában Jakub Arbes: Görgei Artúr. In: A magyar forradalom és szabadságharc cseh tükörben. Richard PRAZÁK: Kossuth Lajos - Jakub ARBES: Epizódok 1848-ból. Fordította Balázs Andrea. A bevezető tanulmányt írta Hermann Róbert. Bp., 1998. 101-108. GÖRGEY I. 1916.356. Röviddel azután, hogy visszatért a fővárosba, július 19-én Marziani György ezredes, a hadügyminisztérium felfegyverzési ügyekért felelős osztályfőnöke megbízta, hogy utazzon Prágába, majd Bécsújhelyre. A megbízatásra megint csak Ivánka javasolta Görgeit. Július 20-án váltotta ki az útlevelét, így legkorábban július 22-én lehetett Prágában. Ott a Sellier és Bellot céggel meg kellett állapodnia lőkupakok gyártásáról és 2.000.000 lőkupak szállításáról, Bécsújhelyen pedig a katonai raktárakból gyutacsot kellett vásárolnia; illetve tájékozódnia kellett az ottani gyutacsgyártásról.25 Görgei Prágában tárgyalt az említett céggel, s az általa készített ütemezés szerint július 29. és szeptember 20. között elvileg mind a kétmillió lőkupakot Pestre küldték volna. (Ebből 100.000 darabot a cég már július 29-én valóban le is szállított.)26 Prágai tartózkodásával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy járt-e a volt ezredénél valamilyen küldetésben. Josef Alexander Helfert osztrák történetíró szerint „tárgyalt” a Nádor-huszárokkal, s erről nyíltan, szinte hencegve beszélt.27 Ugyanakkor maga Görgei, nem ír arról, hogy efféle megbízást kapott volna; az öccse, István pedig egyenesen „prágai szellemes hírlapi tárcacikkírók” regéjének minősíti, hogy Görgei a Nádor-huszárok között „hazaszökésre bujtogatott volna”.28 Steier Lajos szerint „több mint bizonyos, hogy ilyen irányú megbízása volt és ennek eleget 14
