Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
leggyengébb lábakon álló Tanyai egyházközséget osztották volna el a Rétoldali, a Varró utcai és a Kossuth téri egyházközség között. Gaál István esperes 1954. március 21-én kelt levelében100 jóváhagyta a tervet és rövidesen elkészültek a területek és ingatlanok elosztásának és átvételének mikéntjével:101 Kg. Ref. Ek. irattára, Kossuth téri egyházközség iratai 38/1954. Esperesi hivatal az egyházközségek lelkipásztorainak. Kelt Törökszentmiklós, 1954. március 21. Kg. Ref. Ek. irattára, Tanyai egyházközség iratai Az 1950-ben átadott városi körzetek visszatérnek a korábbi egyházközségeikhez. A „Külső-tanyai” részek közül: A Kossuth téri gyülekezethez csatolták a Kunhegyes! út és a Debreceni út közötti területet, benne többek közt Gergely, Berekfürdő, Bugyogó és Disznórét határ-részekkel. A Varró utcai gyülekezet kapta a Kunhegyes! úttól a Szolnok-debreceni vasútvonalon túl húzódó csatornáig terjedő részt, benne a Kisföldek, Vajas és Karcagpuszta határrészekkel. A Rétoldali gyülekezet az említett csatornától a Debreceni út jobb oldaláig terjedő kelet-északkeleti határt, benne Kunlapos, Apavára, Botonás és Hegedűs-hát határrészekkel. A presbitérium 1954. november 25-ei gyűlésén egyhangúan megszavazta a Tanyai egyházközség beolvadását, területének, ingatlanainak és ingóságainak felosztását. A külterületi lelkipásztori szolgálat megszervezésével (1937-ben) az egyháztanács a karcagi tanyavilág fél évszázados problémáira igyekezett megoldást találni. Az 1949-ben megalakított lett az önálló Tanyai egyházközség e munkának, amolyan kény szer-végeredménye. Rövid története is azt igazolja, hogy a benne könnyen meglátható jó szándék ellenére sem tekinthető életképes szervezetnek. A 67.300 holdas, nagy határban szétszórtan, mindösszesen 482 tanyában élő tanyasiaknak tizenhárom külterületi iskolában igyekeztek kulturális-oktatási- egyházi központokat biztosítani, de az egyházi feladatok elvégzésére, vagyis, a tizenhárom helyszínre továbbra is csak egyetlen lelkipásztor, valamint esetenként néhány vallásoktató vagy diakónus jutott. A szétszórtan élő egyháztagok között nehézkes volt az 1950-es évektől önkéntes alapon fizetett egyházi adó beszedése is, ami miatt az egyházközséget már működésének első éve végén városi lakókörzetekkel egészítettek ki. A szolgálat maradéktalan ellátásában, az igehirdetői, vallásoktatói feladatok teljesítésében súlyos gondokat okozott a politikai hatalom, az állampárt és szerveinek egyházellenessége. Ennek 1950-től számítható erőteljesebb jelentkezése egybe esett a mezőgazdaság átalakításának időszakával, és nemcsak a tanyai közösségek megrendülését és megszűnését, hanem a parasztság nagy részének elszegényedését is magával hozta. A tanyai egyházközség a tanyák között korábban ismeretlen, hagyományok nélküli közösségi forma volt. Gyakorlatlan presbitériuma tehetetlennek 124
